Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Minden korábbinál nagyobbra nőttek a magyar lakosság megtakarításai, egy háztartásra most átlagosan közel 13 millió forint jut, közli az elsőre meghökkentő adatot a Bankmonitor.
Mindezt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, a háztartások pénzügyi megtakarításairól és kötelezettségeiről szóló statisztikái alapján számolták ki. Ezek szerint 2023 második negyedévében 54 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakossági kézben tartott, szigorúan értelmezett pénzügyi megtakarítások állománya, ami minden korábbinál magasabb szint.
A háztartások számának alakulásáról nincsenek konzisztens adatok, így a Bankmonitor a 2022-es népszámlálás megállapítására hagyatkozott, egységesen 4 millió magyar háztartást feltételeznek. Az egy háztartásra jutó átlagos megtakarítások et alapján a következőképp alakulnak:
- Készpénz: 1,61 millió Ft
- Bankbetétek: 3,40 millió Ft
- Államkötvények: 2,89 millió Ft
- Egyéb kötvények: 240 ezer Ft
- Magánkölcsönök: 850 ezer Ft
- Tőzsdei részvények: 480 ezer Ft
- Befektetési jegyek: 2,03 millió Ft
- Életbiztosítási díjtartalékok: 570 ezer Ft
- Nyugdíjpénztári díjtartalékok: 580 ezer Ft
- Összesen: 12,66 millió Ft
Nyilvánvaló, hogy a 13 millió forintos átlagos megtakarítás sokak számára irreálisan soknak tűnik, míg a leggazdagabbak ennek a többszörösével is rendelkeznek.
Az egyenlőtlenségek feltérképezéséhez a Bankmonitor a 3 évente elkészülő háztartási vagyonfelmérést vette szemügyre, ez legutóbb 2022-ben jelent meg. A vagyonfelmérésből kiderült, hogy
Magyarországon a pénzügyi megtakarítások 83 százaléka a háztartások leggazdagabb 30 százalékánál összpontosul, a háztartások legszegényebb 30 százaléka pedig mindössze a megtakarítások 5 százaléka felett rendelkezik, míg a középső réteg a megtakarítások 13 százalékát tartja kézben.
Ha az összes megtakarítást nézzük, akkor nominálisan sok - a 2010-es szinthez képest közel megtriplázódott –, a reálértékén viszont nagyot ütött az infláció. A csúcs 2021. utolsó negyedévében következett be: akkor a 2010-es helyzethez képest reálértéken nagyjából 56 százalékkal volt több pénzügyi megtakarítás a lakosság kezében. Ezután viszont öt negyedévig folyamatosan reálveszteség jött,
az idei első negyedévben a csúcshoz képest már 13,1 százalékkal volt kisebb a reálvagyon. Ekkor a megtakarítások a 2019. harmadik negyedévivel megegyező reálszinten helyezkedtek el, tehát gyakorlatilag 3,5 év elveszett.
A Bankmonitor ugyanakkor megjegyzi, hogy az idei második negyedévben már ismét pozitív trendet tapasztalhattunk, azaz a lakossági pénzügyi megtakarítások növekedésének üteme meghaladta az inflációt.
Az adatokból kiolvasható, hogy a kétszámjegyű (sőt 25 százalékot is elérő) inflációra reagálva a magyar megtakarítók érdemi változtatásokat eszközöltek a portfóliójukban. Ennek legerősebb jele, hogy három negyedév alatt kb. 11 százalékkal csökkent a bankbetétekben tartott befektetések mennyisége, míg az állampapírok állománya a kedvezőbb kamatozásnak köszönhetően 19 százalékkal nőtt ugyanez idő alatt. Hatalmas volt a kereslet a befektetési alapok iránt is, a befektetési jegyekben tartott vagyon egy év alatt 44 százalékkal bővült. Mindeközben a készpénzállomány enyhén (3 százalékkal) mérséklődött.
