Több pontot visszavon, másokhoz új felelősöket jelöl ki a Modern Városok Program keretein belül a kormány a megyei jogú városokkal korábban kötött megállapodások esetében – derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból és -rendeletből. A kormány rendelkezik a programban megmaradt pénzről is, amit vissza kell fizetni, de olyan összegekről van szó, amelyeket már évekkel ezelőtt el kellett volna költeni, de ez valamiért elmaradt.

A határozat megállapítja, hogy a 2015 óta eltelt nyolc költségvetési évben több mint 2353 milliárd forint fejlesztési forrást fizettek ki. A kormány „világnézettől és politikai pártállástól függetlenül minden megyei jogú város polgármesterével megállapodott”, és az elindított fejlesztéssorozat jelentős lépést jelentett „az elmaradott országrészek felzárkóztatása, növekedési potenciáljának kiaknázása irányában”. Ezt a programot most „jelen formájában” lezárják. Azokban az esetekben, ahol az egyes programelemek megvalósultak, illetve ott, ahol a tervezett programok az elmúlt nyolc évben nem tudtak megvalósulni, a projektek továbbvitele és a támogatási jogviszonyok fenntartása nem indokolt. A többi esetben új felelősöket jelöltek meg új határidőkkel, miután a korábban megnevezett minisztériumok jórészt nem léteznek már, és a határidők rég lejártak.

Az ehhez kapcsolódó kormányrendelet a Modern Városok Program alapján a megyei jogú városokkal kötött egyedi megállapodásokból töröl 53 pontot, de ezek egy részéről nem mondtak le véglegesen, csak átcímkézték őket. A felsorolásban szereplő, „hazai forrásból biztosított támogatási jogviszonyok” november 25-én megszűnnek, a még el nem költött pénzt legkésőbb december 3-áig vissza kell fizetni, kivéve, ha a támogatási program valamelyik megmaradt pontjához használják fel.

Lázár János építési és közlekedési miniszter azonban teljes vagy részleges felmentést adhat a támogatás visszavonása alól, ha ezt november 18-áig az érintett város kéri. Neki nyolc napon belül kell erről döntenie. Vagyis bár azt kimondta az Alkotmánybíróság, hogy egy miniszter nem kaphat felhatalmazást arra, hogy egy törvénytől miniszteri rendelettel eltérjen, a kormány azt most megengedte Lázár Jánosnak, hogy a kormányrendeletet, a feltehetőleg átgondolt 53 pontból álló programkurtítást nem is miniszteri rendelettel, hanem egyedi döntésekkel mégis felülbírálja.

Ha megadja a felmentést, akkor az a programpont az új beruházási törvény szerint állami építési beruházásnak minősül, előkészítője és megvalósítója a minisztérium lesz.

A kormánydöntés a jelenleg 23 megyei jogú város közül 18-at érint, amely fele kormánypárti, fele ellenzéki vezetésű. Így például

• Debrecenben már az építési és közlekedési miniszternek kell megvizsgálnia a közösségi közlekedés – beleértve a Debreceni vasúti Nagyállomás megépítését is – korszerű szervezését és működtetését biztosító intermodális közlekedési csomópont kialakításának lehetőségét.
• Dunaújváros hiába várna e-mobilitásra épülő, új modern buszpályaudvarra, a Szalki-sziget rekreációs célú fejlesztésére, városi múzeum- és szállodafejlesztésre, új városi fürdő- és vízisport centrumra.
• Győr esetében a Püspökerdő területén egy új városi aktív rekreációs szabadidőközpont kialakítása marad el, más pontokat még mindig csak vizsgálni fognak, ahogy ezt már hat éve elhatározták, de nem törlik. Ilyen a Győr–Dunaszerdahely közötti közúti kapcsolat fejlesztésének (2×2 sávos kialakítás, új Duna-híd építés) és egy új Mosoni-Duna-híd megépítésének előkészítése.
• Hódmezővásárhelyen törlik a mezőgazdasági feldolgozóipari vállalkozások városba telepítését, egy regionális agrár-közigazgatási központ létrehozását, naperőműpark létesítése, a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum fejlesztését, a város és térségében 117 km hosszúságban külterületi kerékpárút kiépítését.
• Miskolcon Lázár Jánost bízták meg, hogy vizsgálja meg a Diósgyőri vár komplex fejlesztésére irányuló, nagy vitákat kiváltó program műszaki előrehaladását és befejezésének feltételeit.
• Sopronban nem alakul munkacsoport a Lövérek Program tartalmának és megvalósíthatósági koncepciójának kidolgozására, aminek határideje 2015-ben „azonnali” volt.
• Veszprémben elmarad az új jégcsarnok, a Veszprém Aréna bővítése, nincs már szó az „Aranyosvölgy Tudáspark és Tudományos Központról”.