EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
25 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság termelése 2023-ban 2022-köz képest. A termelői és tenyésztői árak 15 százalékkal csökkentek, így jött ki az hogy a teljes magyar mezőgazdaság kibocsátási értéke 6,5 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A mezőgazdaságé hagyományosan az első szám, amit az egész éves gazdasági teljesítményről kiad a KSH – logikus, hiszen decemberben sok minden már nem történik az agráriumban, így a gazdaság bármely más részével ellentétben ilyenkor már be lehet mutatni egy előzetes számot.
Azt sejteni lehetett előre, hogy a növénytermesztésben óriási növekedést fognak mérni, hiszen tavaly nagyon súlyos aszály volt, idén viszont nem. Így jöhetett ki az, hogy 44 százalékkal több növényt sikerült termeszteni, mint egy éve. Egyedül a baracknál mértek jókora visszaesést, 40 százalékosat, ott a tavaszi fagy okozott károkat, illetve a szőlőnél stagnálás volt. Minden másban viszont nagy növekedések voltak: kukoricából 121, rozsból 63, zabból 62, árpából 42, búzából 36 százalékkal lett több, mint tavaly, a napraforgónál 56, repcéből 16 százalékos növekedést mért a KSH.
A gyümölcstermesztést a barack lehúzta, az alma 39 százalékos növekedése sem tudta pozitív tartományba visszavinni, így ott 0,3 százalékos lett a mínusz.
Az állattenyésztés viszont, amelyet nem befolyásol annyira az időjárás, visszaesett, összesen 0,5 százalékkal. Az élő állatoknál 0,6 százalékos növekedést mértek, az állati termékek kibocsátása viszont 2,7 százalékkal csökkent.
