Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Tizenöt százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke egy év alatt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez még jó hírnek is tűnhet, de egyáltalán nem az: a bővülés egyetlen oka az, hogy a mezőgazdasági árak átlagosan 42 százalékkal nőttek.
Ha nem az értéket, hanem a mennyiséget nézzük, egészen durva visszaesés látszik: 19 százalékkal csökkent a termelés 2021-hez képest.
A növénytermesztésben beütött az, hogy rémes volt az időjárás a mezőgazdaság számára – a kormány pedig az elmúlt tizenkét évben semmit sem tett, hogy az ágazatot érdekeltté tegye olyan fejlesztésekben, amelyekkel ki lehet húzni egy aszályos évet –, összességében 28 százalékos visszaesést mért a KSH.
Még részletesebben ilyen visszaesést láttunk:
- Kukorica: 57 százalék,
- zab: 51,
- repce: 38,
- napraforgó: 35,
- rozs: 32,
- búza: 18,
- burgonya: 16,
- árpa: 10,
- takarmánynövények: 9,7,
- kertészeti termékek: 7,8,
- szőlő: 1,9 százalék.
Az egyéb növényi termékek és a gyümölcsfélék mennyisége változatlan maradt. Az őszibarack az egyetlen kivétel, annak a termésmennyisége az előző év alacsony bázisához képest 65 százalékkal növekedett.
Az állattenyésztésben 6,1 százalékos volt a visszaesés. Ezen belül az élő állatoknál 8, az állati termékeknél 2 százalékos csökkenést mértek.
Eközben 2,3 százalékkal csökkent a munkaerő-felhasználás. A vállalkozói jövedelem 3,1 százalékkal esett vissza.
A mezőgazdaság hagyományosan az első olyan részlete a gazdaságnak, amelyről a KSH közzéteszi az egész éves adatot, nyilván azért, mert az állattenyésztést leszámítva érdemi változás már nem várható decemberben, így amíg minden más ágazatnál még várni kell, hogy az év végét összesíthessék, erről már lehet becslést kiadni.
