Százezreket érnek a régi pénzek, ha jó minőségben megőrizték őket, és ha kellőképp ritkák. De egészen új, a forgalomból már kivont forintokat is drágán sikerül eladni.
Több, mint 400 ezer forintért kelt el nemrég egy 1947-ben készült 10 filléres – közölte a Vatera. Egy 1946-os százforintosért pedig 370 ezer forintot adott valaki.
De jóval későbbi pénzek is nagyot tudnak menni: tavaly két darab, 2007-ben nyomott papír 200 forintos közel egymillió forintért kelt el. Azért ért meg valakinek ez ekkora összeget, mert a legutolsó évszám volt rajta, amikor még nyomták (2009-ig volt forgalomban, de 2007 után már nem készült újabb belőle), az utolsó széria sorozatjegyét viselték, és még a sorszámuk is nagyon alacsony volt.
Az elmúlt egy évben a régi magyar papírpénzek közül régi forintot, pengőt, valamint 1920-as és 1923-as korona államjegyet vesznek a legtöbbször a gyűjtők.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Az okok most egyértelműek.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
