Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett – írja a G7 gazdasági portál a jegybank által kiadott és az uniós statisztikai hivatalnál elérhető adatokra hivatkozva.
Magyarország jelenleg egy nyolctagú csoportba tartozik az unión belül, Szlovénia, Portugália, Litvánia, Horvátország, Spanyolország, Csehország és Hollandia társaságában. Ezekben az országokban lényegében az EU-átlagon van az élelmiszerek árszintje. A román 72 százalék és a luxemburgi 120 százalék a két szélső érték, ezek között jelenleg 48 százalékpont a távolság, és a mezőny jelentős része középen összetorlódott, nincsenek köztük nagy lépcsők.
Tíz éve a két szélső érték (Románia 60, Dánia 136 százalék) között még jóval nagyobb, 76 százalékpont volt a különbség, és nem torlódott össze annyira a mezőny, mint 2023-ban. A különbségek nagyobbak voltak az uniós belül, a magyar érték pedig tíz éve még csak 79 százalékon állt – emlékeztet a lap.
A bérekben sokkal nagyobb különbségek vannak az unióban, mint az árakban. Amint látszik, a 2013-as 79 százalékos magyar élelmiszerárszinthez akkor 34 százalékos bérszint tartozott, ennél alacsonyabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt.
A 2023-as béradatok még nem állnak rendelkezésre, 2022-ben a magyar élelmiszerárszint már az átlag 90 százaléka volt, a bérszint azonban csak 39 százalékra nőtt, vagyis az olló kinyílt: az európai átlaghoz mért árak jobban nőttek, mint a szintén az átlaghoz mért bérek. Mivel az árak Magyarországon 2023-ban is dinamikusan emelkedtek, és egyetlen év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt az arány, az is esélyes, hogy az olló tavaly tovább nyílhatott.
