Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Erősen indult az év az ingatlanpiacon: januárban országosan 8354 lakóingatlan cserélt tulajdonost, ami havi szinten 6 százalékos, éves összehasonlításban pedig 43 százalékos bővülés – derül ki a Duna House ingatlanpiaci elemzéséből.
A bővülés hátterében a következő tényezők álhatnak:
- a tavalyról elhalasztott, valamint a tudatosan januárra előkészített tranzakciók,
- az új, bővülő otthonteremtési kedvezmények és
- a csökkenő (6 százalék alatt is vannak már hitelkamatok, de elindult az önkéntes THM plafon és az új otthonteremtési támogatásokkal is elérhetőek kedvező hitelkonstrukciók) kamatpálya nyújtotta bizalmi erősödés.
Az ingatlanos cég arra számít, hogy miután az év végéhez képest januárban közel duplájára emelkedett az ingatlanok iránti kereslet, az első negyedévben is biztosan élénkül az ingatlanpiac, de a hitelpiac is nagyon aktív: a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass a hazai adatok alapján
73,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel-volument becsült januárra, ami 80 százalékkal erősebb mint tavaly ilyenkor volt.
Komló összes eladó lakása és a 15 szobás kastély - összegyűjtötték, milyen ingatlanokat lehet megvenni Magyarországon a lottónyereményből
Szépen be lehetne vásárolni a magyar ingatlanpiacon a lottónyereményekből, de a csúcs még egy lottómilliárdosnak is elérhetetlen.
Duplázódott a kereslet
A Duna House Keresletindexe az előző év végéhez képest majdnem megduplázódott, 45-ről 87-re emelkedett, amely az előző évi értékekhez képest is jónak mondható, a gyenge, 67 pontos 2023. januárhoz mérten pedig 20 pontos emelkedést mutat.
Az előző év januárjához képest a vidéki területeken a panellakások esetében regisztráltak áremelkedést a Duna House értékesítési adatai az idei első hónapban.
A házgyári lakások esetében így 473-507 ezer forintos négyzetméterár között alakul a vidéki átlag. A téglaépítésűek terén keleten stagnálást, nyugaton enyhülést mutatnak az adatok.
Egyre nehezebb egymilliós négyzetméterár alatt lakást találni, van, ahol egy év alatt 300 ezerrel drágult - itt vannak a friss adatok
Vidéken minimális a csökkenés, Budapesten számottevő a növekedés janurában decemberhez képest. Éves szinten viszont mindenütt drágultak a lakások. Példátlan módon már kilenc fővárosi kerületben és két vármegyeszékhelyen is átlépte az egymillió forintos lélektani határt a lakások négyzetméterára.
Engedni is kellett az árból, és alkudtak is a vevők
A panellakásokat 1-5 százalékos hirdetésiár-csökkentés és 3-4 százalékos vevői alku jellemezte vidéken, míg a téglaépítésűek szempontjából keleten és nyugaton egyaránt 6 százalékot engedtek az irányárból a tulajdonosok. Ezen felül Kelet-Magyarországon 8, a nyugati területeken 6 százalékos alkunak is teret hagytak.
A házgyári lakásokat illetően a fővárosban Budán enyhe árcsökkenést, Pesten emelkedést mutatnak az adatok. Pesten így 702 ezer forintra nőtt, Budán 778 ezer forintra csökkent a négyzetméterenkénti átlag. A téglaépítésű lakásoknál Buda kivételével mindenütt emelkedett idén januárban az átlagos négyzetméterár. Budán 4 százalékot engedtek a tulajdonosok a hirdetés során az árból, Pesten 5, a belvárosban 6 százalékos volt az árcsökkentés, ami mellé 4 százalékos vevői alku is társult a fővárosi téglaépítésű ingatlanok esetében. A januári értékesítési adatok alapján az előző év azonos időszakához képest hosszabb ideig árulták az ingatlanokat az eladók.
Országosan a jó állapotú ingatlanokat vásárolták inkább az ügyfelek az év első hónapjában. Nyugat-Magyarország kivételével, ahol a második legkeresettebb ingatlanállapot a lakható kategória volt, minden területen a nagyon jó állapotúakat vitték inkább a jó állapotúak után. Az értékesítési adatok alapján a felújítandó ingatlanok aránya keleten volt a leggyengébb, a felújítási kedv nyugaton volt a legerősebb, 13 százalékos.
A fővárosban ingatlant vásárlók között 24 százalékos többségben voltak jelen a Babaváró, vagyis a 30-40 éves korosztály képviselői. A legfőbb vevői motiváció 36 százalékkal a befektetési célú vásárlás volt, emellett a tavalyihoz képest 1 százalékpontot erősödött az első lakásukat vásárlók aránya.
Befektetési céllal 57,7 millió forintot, első lakásra 38,9 millió forintot fordítottak az ügyfelek.
A vidéki területeken a vevők 26 százaléka első lakást vásárló volt, arányuk magasabb volt, mint a befektetési célú vevőké. Az első lakásukat vásárlók 30,6 millió forintot fordítottak ingatlanra, a befektetési célú vételekre 27 millió forintot szántak az ügyfelek átlagosan.
