Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A XI. kerületi önkormányzat 2013-ban, még fideszes vezetőség idején mondta ki, hogy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lévő üzlet és dohánybolt szeszes italt csak a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával forgalmazhat.
Emiatt nyújtott be alkotmányossági panaszt egy vállalkozó, aki szerint érintettként egy közgyűlés döntését, sőt a nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosaként vagy bérlőjeként egyedül annak összehívását sem tudja kikényszeríteni, bérlőként pedig még szavazati joggal sem rendelkezik.
Ez szükségtelenül és aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a kereskedelmi tevékenység megkezdését, sérti a vállalkozás szabadságához való jogát is. Emellett értelme sincs, hiszen a közelben mások ettől még árulhatnak szeszt, tehát nem lehet kizárni „az esetleges ebből következő zavaró magatartásokat”.
Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette tanácsa egyetértett a panaszossal.
Felhívta a figyelmet, hogy a törvény szerint „a társasház külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges”. Csak hatósági felhívásra lehet megtiltani a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását a lakók nyugalma érdekében, például a zajos vagy a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében.
A kerületi rendelet a vállalkozás szabadságát érintő alapvető korlátozást vezetett be, pedig ilyet csak törvénnyel lehet megtenni. Az önkormányzatnak nem lett volna joga erre, ezért az Ab a rendeletet megsemmisítette.
