Maradtak kérdőjelek a kínai–német csúcstalálkozó után is

Olaf Scholz kancellár belépett a Tiktok táborába pekingi útja előtt, hogy így bizonyítsa függetlenségét az USA-val szemben, ahol a népszerű kínai platform a betiltás határán áll nemzetbiztonsági okból.

“Kína nem jelent kockázatot Németország számára” – hangsúlyozta Hszi Csin-ping elnök, aki kedden találkozott Olaf Scholz kancellárral. Németország legfontosabb gazdasági partnere Kína, a Volkswagen, amely az ötvenes évek óta jelen van Kínában épp mostanában jelentett be egy 2,5 milliárd eurós új beruházást. Angela Merkel, Scholz elődje minden évben legalább egyszer ellátogatott Kínába, mert olyan fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot. Aztán jött a fordulat – nem csak Németországban: Kína csaknem három évre bezárkózott a Covid-járvány  miatt, az Egyesült Államok pedig első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát 2021-ben. Az USA-ban megkezdődött a decoupling, vagyis a leválás, amit az Európai Unióban deriskingre, vagyis kockázatcsökkentésre enyhített Ursula von der Leyen.

“Kína fenntartja a nyitás politikáját, és reméli, hogy folytatódik az együttműködés a világgazdaság második és harmadik nagyhatalma között” – mondta most Hszi Csin-ping. “Németország erősíteni kívánja a kétoldalú kapcsolatokat”- fejtegette Scholz kancellár, aki hozzátette: ”ez az egész Európai Unióra is igaz”.

Olaf Scholz másodszor jár kancellárként Kínában, az első alkalommal az USA megpróbálta lebeszélni erről, de most erre nem tett kísérletet, hiszen Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert váltotta Pekingben a német kancellár.

Egyensúlyozó művészként kell szerepelnie Scholznak Pekingben, hiszen oly sok érdek forog kockán – írta a Der Spiegel arra emlékeztetve, hogy sok német cég számára a kínai piac létfontosságú. Csakhogy a kínaiak immár óriási exportoffenzívát folytatnak Európában, hogy eladják a zöld átmenetre tervezett termékeiket a napelemektől kezdve az elektromos járművekig. A német cégeket aggasztja a kínai dömping, amelyet Brüsszel is vizsgál. A kínaiak nyíltan fenyegetnek azzal, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai cégeket, akkor nem késlekedik a hasonló válasz sem.

“A kereskedelmi versenynek fairnek kell lennie” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a német kancellár arra célozva, hogy a kínai állam jelentős összegekkel támogatja az exportoffenzívát. “Nem akarunk európai protekcionizmust, verseny piacot akarunk, melyen magabiztosan veszünk részt” – hangoztatta Olaf Scholz, amikor Pekingben dolgozó újságírókkal találkozott.

“Németországnak több mint 5000 cége működik Kínában, nem csoda hát, hogy Scholz kancellár óvatosan fogalmaz, hiszen sok a veszítenivalója” – írja ezzel kapcsolatban a New York Times tudósítója.

A Pekingben működő német kereskedelmi kamara elnöke nyíltan beszélt erről a sajtó előtt Pekingben: ”ha az Európai Unió keményen nekimegy Kínának, akkor válasz csapásra számíthatunk , és az katasztrófa lenne a számunkra” – fogalmazta meg a helyzetet Maximilian Butek vezérigazgató.

“Pekingből nézve a világot Németország a legalkalmasabb partner arra, hogy késleltesse vagy gyengítse az esetleges kereskedelmi szankciókat, amelyeket az Európai Unió fontolgat”- nyilatkozta Noah Barkin Kína szakértő a New York Timesnak. Kína és Németország továbbra is egymásra van utalva – mutatott rá egy másik Kína-szakértő, aki korábban a Pekingben működő uniós kereskedelmi kamara elnöke volt: ”ha Kína és Németország árháborúba kezdene egymással, akkor mindkét fél pórul járna, és egyikük sem keresne egy centet sem” – hangsúlyozta Joerg Wuttke.

A kínaiak kerek-perec elvetik az uniós vizsgálatot a kínai dömping miatt: berlini nagykövetük a Handelsblattnak így nyilatkozott: „a kínai elektromos autók nem azért kelendőek, mert az állam támogatja az exportot, hanem mert sok bennük a műszaki újítás. A fejlett államok alapvető problémája az a kínai árukkal kapcsolatban, hogy az ár-érték arány az ő esetükben kedvezőbb, és ezt értékelik a vásárlók. A kínai vállalatok egészen egyszerűen hatékonyabbak mint az európaiak” – nyilatkozta Vu Ken, aki arra utalt, hogy Kínában még mindig jóval alacsonyabbak a munkabérek, mint Európában, emiatt a kínai cégeknek versenyelőnyük van. Egyébként pedig a német cégek épp ezért működnek Kínában oly szép számmal, hiszen a Volkswagen sokkal kevesebbet fizet egy kínai munkásnak vagy mérnöknek Sanghajban, mint otthon Németországban.

Mindennek pontos ismeretében Scholz kancellár azt mondta Li Csiang kínai miniszterelnöknek, hogy “hasonló és egyenlő versenyfeltételeket akarunk Kínában a német cégek számára”.

Az, hogy valójában miről is tárgyalt Scholz kancellár Hszi Csinping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel – szokás szerint – ezúttal sem derült ki. A közszolgálati Deutsche Wellének a kancellár csak annyit mondott, hogy “jók voltak a tárgyalások Pekingben.”