Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Várhatóan 3,2%-kal bővül a világgazdaság idén, és jövőre folytatódik a trend, hiszen 2023-ban is ennyi volt. A globális infláció tavaly 6,8%-ot ért el, idén várhatóan 5,9% lesz, jövőre pedig 4,5%.
Az újraválasztásra készülő Joe Biden amerikai elnöknek jó hír, hogy az USA gazdasága nő a legdinamikusabban a fejlett gazdaságok közül idén és jövőre is: 2,7%-os, illetve 1,9%-os bővülés várható; más kérdés, hogy a választópolgárokat nem annyira a GDP érdekli, hanem a saját megélhetésük. Németország kullog az utolsó helyen a fejlett világban: a tavalyi mínusz után idén és jövőre várhatóan már növekszik a GDP, de kiábrándítóan csekély, 0,2%, illetve 1,3% mértékben.
Kína növekedési üteme tovább lassul, de még így is jelentősen meghaladja az Egyesült Államokat: 4,6%, illetve 4,1%. Ebben a tekintetben az IMF nem változtatott korábbi előrejelzésén, noha a friss pekingi statisztikák dinamikus első negyedévet mutattak. A háborúban álló és szankciókkal sújtott Oroszország összeroppanására sem számít a Nemzetközi Valutaalap: idén 3,2%-os, jövőre 1,8%-os növekedés várható – miután a hatalmas ország átállt a hadigazdaságra, ezért a fegyver- és lőszergyártás vált húzóágazattá; a lakosság ebből is vajmi keveset profitál.
A világgazdaságban lassult a közepesen és gyengén fejlett országok felzárkózása a gazdagokhoz – állapította meg az IMF jelentése. A globális infláció csökkenése minden ország számára megkönnyíti a helyzetet, de olyan multilaterális pénzügyi politikára lenne szükség, amely biztosítja, hogy az infláció elleni harc ne lassítsa még tovább a gazdasági növekedést. Gondoskodni kell az adósságállomány kezeléséről sok szegény országban, ahol az elmúlt években felmerült a fizetésképtelenség problémája. A Nemzetközi Valutaalap bolgár vezetője, Krisztalina Georgieva többször is állást foglalt a hidegháború tendenciákkal szemben, amelyek deglobalizációs folyamatokat indítottak el azt követően, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi háborút indított Kínával szemben, majd pedig 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Pekinget és Moszkvát.
A világkereskedelem tavaly csak 0,3%-kal nőtt, idén ehhez képest dinamikus növekedés várható: 3%, jövőre pedig 3,3%. Mindez persze függvénye a geopolitikai fejleményeknek, mindenekelőtt az ukrajnai háborúnak és a gázai konfliktusnak.
Mérsékelt optimizmus a magyar gazdaságot illetően
Tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP, viszont az infláció rekordokat döntögetett. Ehhez képest idén jobb a helyzet: idén 2,2%-os növekedést jósol az IMF, jövőre pedig 3,3%-ot. A Nemzetközi Valutaalap Magyarországon idén 3,7%-ot, jövőre pedig 3,5%-ot vár.
A fejlett államokban a Nemzetközi Valutaalap 2,6%-os inflációt jósol, jövőre pedig 2%-ot. A fejlődő országokban ez sokkal magasabb: idén 8,3%, jövőre pedig 6,2% várható – írja az IMF Economic Outlook áprilisi jelentése.
