A babaváró támogatásért ígért gyerekek közel negyede nem született még meg, pedig lassan itt az első határidő

„Minden várakozást felülír a kormány családpolitikai csodafegyverének sikere” – ezzel a címmel hozott le az Index interjút Hornung Ágnes családügyi államtitkárral, és ha a kormányzati sikerpropagandát kiszűrjük belőle, akkor is maradnak érdekességek ebben. Mostanáig például nem adtak ki információt arról, hogy hány párnak nem született gyereke azok közül, akik írásba adták, hogy a támogatásért gyereket vállalnak, most viszont ha nem is teljesen konkrét, de legalább ahhoz közelítő számot bemondott az államtitkár:

azoknak, akik a 2019 júliusában indult babaváró támogatás első fél évében vállalták, hogy legkésőbb 2024-ben gyerekük lesz, kevesebb mint negyedük nem igazolta még, hogy megszületett volna a gyerek.

A végleges szám ennél minden bizonnyal alacsonyabb lesz, hiszen az ötéves határidő lejártáig még megfoganhatnak az ígért gyerekek.

Ugyanilyen számot a családok otthonteremtési kedvezményéről nem tudott Hornung mondani, mert ott, ha építkeznek vagy bővítik a házat, akkor csak a munka befejezésétől él a 4 éves határidő az első gyerek megszületésére, a második gyerekre előírt 8 vagy a három gyereknél érvényes 10 éves határidő pedig még arrébb van.

Arról is beszélt, hogy a csok pluszra eddig 3100 igénylést adtak be, átlagosan 26 millió forintért (a maximális hitelösszeg itt 50 millió). A családok mintegy háromnegyede az első közös otthonának megszerzésére igényli ezt a pénzt, az igénylőknek pedig közel kétharmada gyerektelenként ígéri meg azt, hogy lesz majd gyerek. Az első hónapokban az igénylések 85 százaléka nem új lakás építésére vagy vásárlására, hanem használt lakás megvásárlására szól.

Amikor a demográfiai eredményeket kellett értékelni, az államtitkár a statisztika önkényes értelmezésével próbálta sikernek bemutatni, ami történik. Például arról beszélt, hogy a gyerekvállalási kedv (valójában a termékenységi arányszám) a 2010-es 1,25-ről 2023-ra 1,51-re nőtt – ami igaz, csak azt már nem tette hozzá, hogy ez már csökkenés volt a 2021-es és a 2022-es adathoz képest, 2024-ben pedig eddig 1,38-nál tartunk, ahogy azt sem, hogy az összehasonlítási alapként szolgáló 2010-es szám az elmúlt évtizedek második legrosszabbja volt, ahogy a világgazdasági válságban sokan halasztották el a gyerekvállalást. Amikor pedig arról beszélt, hogy hány gyerek született, akkor már 2023 helyett 2022-t hozta fel példának, mert akkor épp 0,4 százalékkal magasabb volt a születésszám a 2011-esnél, azt pedig nem mondta el, hogy 2023-ban történelmi mélypontra esett a szám.