A magyar háztartások fogyasztási kiadásainak árszínvonala az uniós átlag 76 százalékán állt tavaly – írja jelentésében az Eurostat. Lengyelországban 66 százalékos, Romániában 60 százalékos a mutató.
Az utóbbi időben meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott, hogy Magyarország több fontos gazdasági mutatóban az uniós ranglista végére zuhant, lényegében már csak Bulgária áll rosszabbul – ha a mutatókat az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket figyelembe véve nézzük. Ilyen például az egy főre jutó GDP, a háztartások fogyasztása, a fizetések vásárlóereje. Mindezen eredmények („eredmények”) mögött az – is – áll, hogy a magyar árszínvonal régiós összehasonlításban magas.
https://hvg.hu/gazdasag/20240621_nagy-martonek-szerint-a-magyarok-nem-csorok-hanem-sporolosak
A 12 nagy árucsoportból 9-ben a magyar árszint a legnagyobb, ami leginkább kiugró, az az élelmiszer, a kommunikáció és a lakhatás drágasága – teszi hozzá a részletes adatok alapján elemzésében a Portfolio.hu.
https://ec.europa.eu/eurostat/documents/4187653/18051225/household-final-consumption-price-level-indices-map-2023.jpg/7986e958-f00a-4b97-c022-f3c59bca4f97?t=1718811689924
A termékkörök között van egy, amelyik árszínvonala már elérte az uniós átlag 100 százalékát: az élelmiszerek. A 2023-as állapot szerint ugyanis az élelmiszer-árszínvonal az uniós szint 100,9 százalék százaléka. A leginkább az olajok, zsírok relatív drágasága szembeötlő (EU-átlag 122 százaléka), de drága a tej, sajt, tojás termékkör (118 százalék) és a pékáru (104 százalék) is. Ehhez képest a hús viszonylag olcsó (81 százalék), de a román, lengyel árakhoz viszonyítva ez is drága.
