Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A magyar háztartások fogyasztási kiadásainak árszínvonala az uniós átlag 76 százalékán állt tavaly – írja jelentésében az Eurostat. Lengyelországban 66 százalékos, Romániában 60 százalékos a mutató.
Az utóbbi időben meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott, hogy Magyarország több fontos gazdasági mutatóban az uniós ranglista végére zuhant, lényegében már csak Bulgária áll rosszabbul – ha a mutatókat az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket figyelembe véve nézzük. Ilyen például az egy főre jutó GDP, a háztartások fogyasztása, a fizetések vásárlóereje. Mindezen eredmények („eredmények”) mögött az – is – áll, hogy a magyar árszínvonal régiós összehasonlításban magas.
A 12 nagy árucsoportból 9-ben a magyar árszint a legnagyobb, ami leginkább kiugró, az az élelmiszer, a kommunikáció és a lakhatás drágasága – teszi hozzá a részletes adatok alapján elemzésében a Portfolio.hu.
A termékkörök között van egy, amelyik árszínvonala már elérte az uniós átlag 100 százalékát: az élelmiszerek. A 2023-as állapot szerint ugyanis az élelmiszer-árszínvonal az uniós szint 100,9 százalék százaléka. A leginkább az olajok, zsírok relatív drágasága szembeötlő (EU-átlag 122 százaléka), de drága a tej, sajt, tojás termékkör (118 százalék) és a pékáru (104 százalék) is. Ehhez képest a hús viszonylag olcsó (81 százalék), de a román, lengyel árakhoz viszonyítva ez is drága.
