Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az izraeli hatóságok jóváhagyták 12,7 négyzetkilométer kisajátítását Ciszjordániában, ilyen nagy palesztin terület állami elfoglalására több mint három évtizede, az 1993-as oslói egyezmények megkötése óta nem volt példa – közölte szerdán a telepépítéseket figyelő, Békét Most nevű izraeli szervezet.
A ciszjordániai építkezéseket engedélyező hatóság június végén hagyta jóvá a Jordán-völgyi terület kisajátítását. A Békét Most adatai szerint 2024-ben eddig 23,7 négyzetkilométert nyilvánítottak Izrael Állam területévé Ciszjordániában. Az állami területté nyilvánítás eljárása során az izraeli kormány visszavonja a palesztin tulajdonjogokat az adott területen, amelyet aztán kizárólag izraeliek használhatnak telepek építésére.
Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, és azóta rendszeresen bővíti az ottani zsidó telepeket. A nemzetközi jog szerint a telepépítés törvénytelen a megszállt palesztin területeken, és Izraelnek ez a politikája az egyik legfőbb akadálya annak, hogy tartós béke jöhessen létre Izrael és a palesztinok között. A Ciszjordániában élő 3 millió palesztin közé mintegy 490 ezer izraeli telepes költözött be az évtizedek során. Az ENSZ évek óta hiába szólítja fel Izraelt arra, hogy fagyassza be a telepbővítéseket.
Márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta: a területkisajátítások “kontraproduktívak” a tartós béke szempontjából.
