A legtöbb elemző várakozásánál alacsonyabb lett az infláció júniusban – a Központi Statisztikai Hivatal az egy hónappal ezelőtti 4 után most csak 3,7 százalékos mutatót hozott ki –, de ha ebből kivesszük a Magyarországtól független és az egyszeri hatásokat, akkor máris kevésbé szép a helyzet. Erre figyelmeztetett Virovácz Péter, az ING elemzője. Mint írta: „összességében inkább kedvezőtlen” a nagy kép. Nemcsak azért, mert a maginfláció – a külföldi és egyszeri hatásoktól megszűrt szám – 4,1 százalékos, vagyis a Magyar Nemzeti Bank 2-4 százalékos toleranciasávjából kilóg, hanem azért is, mert egyetlen hónap alatt, májusról júniusra 0,5 százalékos volt az odatartozó tételek drágulása.

A teljes infláció több mint kétharmadáért, 69 százalékáért a szolgáltató szektor 9,7 százalékos áremelkedése felelős – tette hozzá. Ez jellemző az egész régiónkra, és az a nagy gond vele, hogy ez a fajta infláció „ragadósabb”, tovább marad velünk az áremelkedés gyors tempója.

Az, hogy most kisebb volt az infláció, mint egy hónapja, májusról júniusra pedig stagnáltak az árak, leginkább annak tudható be, hogy a nyár elején szokásos nagy átárazás most elmaradt.

Az ING-nél most úgy számolnak, hogy októbertől lehet 4 százalék fölötti az infláció, és hacsak nagy változás nem történik, decemberre 5 százalékra is felmehet.

Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorában bárki saját maga kiszámolhatja, hogy az ő fogyasztási szokásai alapján mekkora inflációval szembesül.