Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A magyarok több mint kétharmada idén nem jut el pihenni legalább egy hétre, írja a Népszava a Publicus Intézet számukra elkészített felmérése alapján.
A megkérdezettek 69 százaléka válaszolta, hogy idén nem tervez legalább egyhetes egybefüggő nyaralást, míg 29 százalék nyilatkozott úgy: tervez vagy már volt is nyaralni valahol. Minél fiatalabb valaki, annál inkább nyaral: a 18–25 éves korosztály 45 százaléka utazik el valahova legalább hét napra. A 60 évnél idősebbeknek viszont mindössze 15 százaléka tesz így.
Végzettségeknél ez így oszlik meg: az érettségivel és diplomával rendelkezők az átlagnál nagyobb arányban jutnak el nyaralni (36, illetve 35 százalék), a legfeljebb nyolc általánost végzettek (19 százalék) jóval kevesebben.
Költekezés:
- legfeljebb 100 ezer forintot a válaszadók 17 százaléka tervez költeni
- 100-300 ezer forintot 24 százalékuk
- 300-500 ezret 18 százalék
- 500 ezer-egymillió forintot 9 százalék
- több mint egymilliót tervez költeni 6 százalék
- 26 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt
A válaszadók 47 százaléka azt mondta, nem jelent számára nagy anyagi megterhelést a nyári utazás, 44 százaléknak viszont hónapokon át spórolnia kell, hogy megengedhesse magának, 1 százalék pedig azt mondta: kölcsönre, hitelfelvételre van szüksége hozzá.
Azok körében, akik mennek nyaralni idén nyáron, 55 százalék egy, 29 százalék kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig még ennél is több utazást tervez, és átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel. 43 százalék Magyarországon belül nyaral, 29 százalék viszont inkább külföldet választja, további 25 százalék viszont belföldön és egy másik országban is kiélvezi a nyári szezon adta lehetőségeket.
A legtöbben a Tisza Párt szavazóinak körében vannak, akik külföldre és belföldre is eljutnak (41 százalék), ez a többi ellenzéki szavazó körében 11, a Fidesz–KDNP hívei között 17 százalék, míg a pártnélkülieknél 25 százalék.
