Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Több mint egy éve már, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter meghirdette: a kormány szándékai szerint 1300 milliárd forinttal több állampapírt kell venniük a magyarországi bankoknak, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. Az ösztönzés érdekében a tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén feleződött, ám a bankok mindössze átrendezték az állampapír-portfóliójukat, az erről szóló rendelet szövege alapján ugyanis ez is elegendő volt hozzá.
Ezt követően látványosan leszúrta a magyarországi bankokat egy publicisztikában Lóga Máté, az NGM gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára, aki egyúttal burkoltan jelezte nekik: nem lesz ez így jó. A politikus azt sérelmezte, hogy a pénzintézetek nem éppen a kormány által kijelölt úton próbálták meg az extraprofitadójuk automatikus csökkentését elérni.
Az ötödik Orbán-kormány tavaly júniustól négy elemből álló intézkedéscsomagot hirdetett meg az önfinanszírozás, vagyis a belföldi szektorok finanszírozásban betöltött szerepének megerősítése érdekében. Az úgynevezett terelőintézkedések közül a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgáló két lépés, valamint a befektetési alapok állampapír-állományának növelésével kapcsolatos kormányzati elvárások teljesültek is – ellentétben a hitelintézetekre vonatkozó negyedik elemmel. Az utóbbi értelmében amennyiben a magyarországi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások növelik az állampapír-állományukat, akkor akár a felére is csökkenhetik az extraprofitadójukat.
Csakhogy ez máshogy történt a valóságban: ahelyett, hogy még több állampapírt vettek volna, betartva a jogszabály betűjét, egyszerűen átrendezték az állampapír-portfóliójukat. Így 2024 első négy hónapjában a hazai bankok az egy évvel azelőtti referencia-időszakhoz képest a 2027. január 1-je után lejáró állampapír-állományuk méretét több mint 1200 milliárd forinttal növelték az adókedvezmény kihasználása érdekében, ugyanakkor a 2027 előtt lejárókat több mint 1600 milliárd forinttal csökkentették. Így a bankszektor teljes forintban denominált állampapír-állománya több mint 400 milliárd forinttal csökkent az elmúlt egy évben – miközben a kormányzat összesen mintegy 1300 milliárdos emelkedéssel kalkulált.
Ezt követőn a kabinet lépett, és július elején visszamenőleg is a teljes állomány növelését írta elő a bankoknak, ellenkező esetben nem felezhetik le az idei adójukat. Csakhogy egyelőre úgy néz ki, a bankok jó része nem is fogja, mert ennyi állampapírt idén már nem éri meg vásárolniuk, inkább adóznak. Ha így lesz, döntésükkel idén inkább a költségvetés, jövőre viszont ők maguk járhatnak jobban – adta hírül a Portfolio.hu.
A portál körkérdése szerint ugyanis a bankok többsége mintha kezdené elengedni az extraprofitadó idei felezésére vonatkozó terveit, hogy inkább a 2025-ös, akár nagyobb adócsökkentésre tartogassa állampapír-vásárlásra alkalmas likviditását. Azt viszont nehéz megmondani, hogy az állam ezzel rosszul jár-e, hiszen míg a befizetett adó biztos bevétel, addig a remélhető állampapírpiaci hozamcsökkenés nem lineárisan arányos a megnövekedett banki állampapír-kereslettel.
