Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Varga Mihály pénzügyminiszternek alighanem élete egyik legkellemetlenebb napja volt július 16-a. Ekkor tartották a magyar uniós elnökség első minisztertanácsi ülését (a pénzügyminiszterek tanácskozásának neve Ecofin). Így a soros elnöki tisztet betöltő tagállam minisztereként az ülést vezető Varga volt az első magyar tárcavezető, aki kénytelen volt végighallgatni, hogy minisztertársai (21-en szólaltak fel) végigostorozzák miniszterelnöke, Orbán Viktor „békemissziónak” nevezett külpolitikai ámokfutása miatt.
Ezen felül a pénzügyér azt is kénytelen volt végighallgatni, hogy kollégái a szemére hányták: kicsit furcsa, hogy Ukrajna támogatásának kérdése, illetve az ukrajnai háború nem szerepel a magyar elnökség prioritásai között. Nyilván fontos a versenyképesség javítása, de aligha mellékes körülmény, hogy az EU – s közvetlenül Magyarország – szomszédságában forró háború zajlik. A magyar pénzügyminiszter azzal ütötte el a kritikákat, hogy Magyarország kész rendszeresen napirendre venni az ukrajnai háború kérdését.
Magyar elnökség, magyar túlzottdeficit-eljárás
Nem tudni, Varga Mihály mit gondol az ukrajnai háborúról, vagy arról, ahogy a kormánya külpolitikailag helyezkedik Moszkva relációjában. Azt azonban nagy biztonsággal lehet sejteni, hogy a pénzügyminiszter évek óta a költségvetési fegyelem és a költségvetési egyensúly helyreállításának híve a kabinetben.
Látványos, hogy e téren vereséget szenvedett a gazdasági növekedés ösztönzését előtérbe helyező, laza költségvetési politikát propagáló Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel szemben. Ha más nem, Varga Mihálynak kellemetlen lehetett, amikor neki kellett bejelentenie: az Ecofin támogatja, hogy az évek óta elszállt költségvetési hiány miatt az EU túlzottdeficit-eljárást (EDP) indítson Magyarország (és hat másik tagállam) ellen.
Az eljárások elindítására az Európai Bizottság tett javaslatot, a döntési illetékességgel bíró minisztertanács egyelőre csak elvi egyetértését fejezte ki. A tagállamok még futnak egy kört az Európai Tanács állandó képviselőit tömörítő fórumon (Coreper II.) július 24-én, az eljárások hivatalosan várhatóan július 26-án indulnak.
Ősszel az érintett tagállamoknak költségvetési kiigazítási tervet kell letenniük az Európai Bizottság asztalára, a bizottsággal folytatott egyeztetések nyomán alapesetben négy évük lesz elérni a GDP-jük arányában 3 százalékos hiánylimitet. Magyarország központi költségvetésének hiánya 2023-ban 6,7 százalék volt.
Varga szerint nem gond a túlzottdeficit-eljárás
Varga Mihály az Ecofin-ülés után azt nyilatkozta: Magyarország már korábban hozott döntést arról, hogy idén 4,5, jövőre 3,6 és 2026-ban pedig 2,9 százalékos GDP-arányos deficitet fog elérni. „Ezzel mi a négy évnél hamarabb fogunk majd várhatóan a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól kikerülni.”
Mindez jól hangzik, de az elmúlt évek alapján érdemes minimum fenntartásokkal kezelni a pénzügyminiszter ígéreteit. A 2023-as költségvetés eredeti hiánycélja 3,9 százalék volt, ezt több lépéseben 5,9 százalékra emelték. A vége ugyebár a GDP 6,7 százaléka lett.
Ami az idei évet illeti, a pénzügyminisztérium úgy tesz, mint ha a hiánycél 4,5 százalék lenne. De nem annyi, a büdzsét eredetileg 2,9 százalékos hiánnyal tervezték, és a költségvetési törvényt a kormány mind a mai napig nem módosíttatta az Országgyűléssel. Szóval a hivatalos – törvényi – hiánycél továbbra is 2,9 százalék. Ehhez képest a 4,5 százalék jelentős elcsúszást jelent, nemcsak GDP-arányosan (eredményszemléletben), hanem nominálisan (pénzforgalmi szemléletben) is: úgy a differencia szűk 1,4 ezer milliárd forint. Az eredeti, egész évre tervezett pénzforgalmi hiányt az első négy hónapban elérte a költségvetés.
Egy szó, mint száz, az elmúlt évek tapasztalatai alapján kis túlzással a világon semmit nem jelent, milyen hiánycélt mond be a kormány, sőt az sem – leginkább az nem –, hogy mit ír bele a költségvetési törvénybe.
Csak megszorítás lett a vége
A helyzet most jobb, mint az elmúlt években volt, ami várhatóan az Orbán-kormány fegyelmezettségét és megbízhatóságát is javítja:
- Nincs már pandémia.
- Túl vagyunk az energiaválságon.
- Az orosz–ukrán háború – sajnálatosan – a hétköznapok részévé vált.
- Túl vagyunk az önkormányzati és európai parlamenti választásokon.
- Túl vagyunk az extrém magas, az inflációkövető állampapírok miatt a költségvetést extrém módon terhelő infláció időszakán.
- A kormány – bár teljesen nonszensz indokkal – felhagyott a tavaszi költségvetés-készítés gyakorlatával, a 2025-ös büdzsét a régi szokásnak megfelelően ősszel terjesztik az Országgyűlés elé.
Ahogy várható volt, a kormány a választások után megszorításokat jelentett be. A kiadási oldalon ez 675 milliárd forintnyi állami beruházás befagyasztását jelenti. Ebből eddig 369 milliárd forintnyi tételről született jogszabály.
A bevételi oldalon a kormány döntött a banki és kiskereskedelmi, extraprofitnak nevezett különadó fenntartásáról, emeli a tranzakciós illetéket, devizaváltási illetéket vezet be. Az intézkedésektől a kabinet az idei évre mintegy 400 milliárd forint pluszbevételre számít. A jogszabályba foglalt intézkedések nem adják ki ezt az összeget, a Portfolio.hu információi szerint a kormány jelentős, 150 milliárd forintos osztalékot venne ki az állami energiavállalatból, az MVM-ből.
Ha minden jól megy, tartható az új hiánycél
A kormány által bejelentett, bevezetett bevételnövelő csomag elég lehet a GDP-arányosan 4,5 százalékos hiánycél tartásához. Feltéve, hogy tényleg befolyik a kormány által várt plusz 400 milliárd forint. Egyelőre ugyanis nem látszik, hogyan jön ki ekkora összeg – mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Kérdés persze, lesz-e jelentős – a hírek szerint 150 milliárd forintos – osztalékbefizetés az MVM-től, illetve hogy a bankok mennyit írnak le állampapír-vásárlások fejében a különadójukból. Egyelőre azt sem tudni, a költségvetésnek mikor kell kifizetnie a menekültügyi szabályok megsértése miatt kiszabott uniós bírságot, illetve mikor és mennyire kell konszolidálni a kórházak adósságát a büdzséből. Mindezt szem előtt tartva valószínű, hogy idén a hiány 4,5 és 5 százalék között lehet.
A 2025-ös esztendő körül még több a kérdőjel: meglesz-e a várt 3 százalékos GDP-növekedés, sikerül-e pótolni a kivezetett különadókból származó bevételt, mit indít el a kormány az idén befagyasztott beruházásokból? A kamatkiadások jövőre jóval alacsonyabbak lesznek, mint idén, a GDP 0,8 százalékára rúgó összegben, ezzel együtt szükség lesz valamiféle kiigazításra, vagy legalábbis erős kontrollra a büdzsé kiadási oldalán.
A kabineten voltaképpen nincs nagy nyomás. Az EU ugyan el fogja indítani a túlzottdeficit-eljárást, ám a 3 százalékos hiány elérésére alapesetben négy év áll majd rendelkezésre. Az első évben is kell majd lépéseket tenni, ezzel együtt sem az eljárás a „szűk keresztmetszet” a költségvetési politika előtt – véli Németh Dávid. Egy esetleges leminősítés nagyobb kockázat, ha a nagy hitelminősítők azt látják, hogy a hiány és az államadósság nem fenntartható módon csökkennek. Eddig meglehetősen türelmesek voltak, de ez voltaképpen nem meglepő, a költségvetés ciklikusan kiigazított, elsődleges egyenlege nem áll rosszul, nullszaldó körüli egyenleget mutat. A hitelminősítők ugyanakkor el fogják várni az egyedi intézkedések (mint például a különadók) lecserélését szerkezeti reformokra. Kérdés, hogy mik lesznek ezek.
A kormány nem ismeri a megszorítás szót
Tegyük hozzá: kérdés, mennyire lesz a kormány elkötelezett bármiféle reformok végigvitelében. 2026 tavaszán országgyűlési választás esedékes ugyanis. A 2022-es választás előtt a Fidesz mintegy ezer milliárd forintos osztogatást hajtott végre (13. havi nyugdíj teljes bevezetése, gyerekesek szja-visszatérítése, fegyverpénz).
Túry Gergely
A belpolitikai fejleményeket nehéz megjósolni, de van rá esély, hogy a Fideszben úgy látják majd: hangulatjavító intézkedésekre van szükség a kitűzött választási eredmény eléréséhez.
Igaz, a kormánypárt 2022 óta meglehetős gyakorlatra tett szert abban, hogy lehet a lakosságra pozitív lépésként prezentálni megszorításokat. Ilyen alkalom volt például a „rezsicsökkentés megvédése”, amely valójában rezsiemelést jelentett. Vagy a „családtámogatások megvédése”, a „rendkívül kedvező csok+ bevezetése”, amely mögött valójában a lakhatási támogatások drasztikus lefaragása állt.
A párt 2022 óta abban is elég profi lett, hogy tud saját sikereként beállítani olyan pozitív fejleményeket, amelyekhez vajmi kevés köze volt. Ilyen például az infláció „földbe döngölése”, vagy esetleg az üzemanyagárak „letörése”, a gazdasági növekedés „helyreállítása”. Ha a költségvetési szigor fontosabb, a kormány képes kommunikációs eszközökkel javítani a lakosság – vagy legalábbis a saját választói – hangulatán.
Nyitóképen Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségének alkalmából kiállított installációk bemutatóján Brüsszelben 2024. július 16-án. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
