Szeptember 1-től továbbfejlődött az azonnali fizetés: elindult a qvik fizetési megoldás, amely mind bolti, mind online vásárlások, mind a számlabefizetések esetén gyors, biztonságos és olcsóbb fizetést nyújt, mint az eddigi bankkártyás rendszerek – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői sajtótájékoztatóján.

Az MNB által nyújtott qvik az azonnali fizetési rendszerben elérhető fizetési kérelmet teszi QR-kód, NFC, link vagy qvik fizetési kérelem segítségével olyan gyorsan kiküldhetővé és elfogadhatóvá, mintha bankkártyát használnánk.

A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a boltban egy pénztárgép vagy egy bankkártyaterminál kijelzőjén megjelenik például egy QR-kód, ha ezt a mobillal beolvassuk, majd elfogadjuk, azzal fizettünk is. A lehetőség nemcsak a boltokban, hanem az internetes felületeken is elérhető lesz.

A megoldás egyszerű és az ügyfél számára teljesen ingyenes, amíg a kereskedőktől, bár kérhetnek díjat a bankok a qvikes fizetések elfogadásért, de ennek mértéke – Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint – lényegesen olcsóbb lesz az eddig használt technológiákhoz, például a bankkártya-elfogadáshoz képest.

Csányi Péter, az OTP vezérigazgató-helyettese hozzátette, hogy egy átlagos kártyaelfogadó kereskedő számára a becslések szerint átlagban 0,1-0,2 százalékpontos költségcsökkenést eredményezhet a qvikes fizetések használata a bankkártyás fizetésekhez képest.

A rendszer lényege tehát, hogy

gyakorlatilag úgy fizethetünk azonnali átutalással, mintha kártyát használnánk, a folyamat viszont kikerüli a bankkártya-kibocsátó cégeket, és így az általuk felszámolt jutalékokat is.

Virág Barnabás az MNB alelnöke azt is kiemelte, hogy a qvik rendszer minden elemében hazai fejlesztés, amely 100 százalékban hazai cégek által üzemeltetett technológiai megoldás, így pedig az adatok is a hazai üzemeltetőknél maradnak, és nem kerülnek ki például nemzetközi kártyaszolgáltató cégekhez.

Az MNB azt is bemutatta, hogy pontosan hogyan működik a rendszer a gyakorlatban:

A fizetéshez csupán egy okostelefonra van szükség, amelyen minden hazai számlavezető pénzintézet applikációjának képesnek kell lennie kezelni a qvikes tranzakciót (a Revolut azonban például nem tartozik ebbe a körbe, mert nem a GIRO-n keresztül történnek a tranzakciói).

Ráadásul az elfogadóknak sem feltétlenül szükséges POS-terminált üzemeltetniük a rendszer használatához, ugyanis az androidos okostelefonra letölthető POS-alkalmazás az NFC-s kártyaelfogadás mellett vasárnaptól a qvikes fizetés lehetőségét is felajánlja – emelte ki a rendszer egyszerűségét Csányi Péter, az OTP vezérigazgató-helyettese és Zolnai György, a Raiffeisen vezérigazgatója. Ez a kártyaelfogadásnál vonzóbbá teszi a qviket azon kisvállalkozók számára, akik a kártyaelfogadásért fizetendő jutalékokat túlságosan költségesnek találják. 

A nagyobb, POS-terminállal rendelkező kereskedőktől és szolgáltatóktól sem igényel semmilyen fejlesztést az új fizetési lehetőség biztosítása, a POS-terminál ugyanis mostantól lehetőséget ad a qvikes fizetésre is. A boltosoknak tehát nem kell lecserélniük semmit, nem kell különböző eszközöket használniuk, hanem a meglévő terminált használva tud a kártyatársaságoktól függetlenül, közvetlenül (a GIRO-n keresztül történő) fizetést fogadni.

A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy az online vásárlások esetén sokkal gyorsabb és biztonságosabb lehet a rendszer, mint a jelenlegi kártyás fizetés használata, ugyanis például egy QR-kód leolvasásával közvetlenül történik az azonnali utalás, és ehhez nem kell kártyaadatokat rögzíteni.

A qvik logója

Magyar Nemzeti Bank

Túri Anikó, az Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy jogszabályt is módosítottak, ami segíti, hogy a fogyasztók és a kereskedők minél gyorsabban átálljanak a qvik fizetésre, utalva arra, hogy tranzakciós illetéktől mentessé tették a qviket. Kiemelte emellett, hogy az új fizetési megoldás az online csalások lehetőségét is bővítheti, amely ellen még hatékonyabban fel kell lépniük a bankoknak, a felügyeletnek, szabályozónak és a törvényalkotónak is.

Virág Barnabás ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a GIRO 2025. július elején aktivál majd egy központi visszaélésszűrő rendszert, amely a qvikes tranzakciókat is ellenőrzi. Így a bankokon kívül lesz egy központi védvonala is a fizetési tranzakcióknak, hogy minél biztonságosabban teljesüljenek a fizetések.

Az új rendszer bevezetése szintugrást jelent a pénzforgalom digitalizációjában – állítja Bartha Lajos az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója. 2015. június 30-án volt az első olyan megbeszélés a jegybankban, ahol az azonnali fizetés bevezetéséről kezdtek egyeztetni, majd az azonnali fizetés 2020. március 2-án el is indult, és elsőként volt kötelező a bankok számára az EU-ban. 2024. szeptember 1-től pedig a fogyasztók is találkozhatnak szinte bármilyen fizetési helyzetben az azonnali átutalás alapú digitális fizetéssel, a qvik fizetéssel, amely az unióban elsőként szintén hazánkban válik a bankok számára kötelezővé – hangsúlyozta Bartha.