Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A közigazgatási tárca és a szakszervezet vitába bonyolódott arról, hogy valójában mennyire keveset keresnek a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) szerint valótlanságot állított a 24.hu és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a kormányhivatalokban és járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők béréről. A portál korábban arról írt, hogy ebben a munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetése a garantált bérminimum (jelenleg bruttó 326 ezer forint) környékén mozog. Arról is beszámoltak, hogy az államigazgatást működtető dolgozók körében 2018 óta csak egy ízben, 2022-ben történt általános, 10 százalék körüli illetményemelés.
Boros Péterné MKKSZ-elnök szerint a közigazgatási tárca által közölt, négy évre lebontott 50 százalékos illetményemelés valójában nem általános bérfejlesztést, hanem bértömegemelést jelöl. Ez az átlagérték úgy jöhetett ki, hogy a minisztérium által rendelkezésre bocsátott bértömegből a magasabb beosztású munkatársak fizetését évről évre emelték, a többiekét pedig jellemzően nem – írta a portál.
A kormányhivatali dolgozók közül mintegy 27 ezer a beosztott ügyintézők létszáma, velük szemben áll körülbelül a 6 ezer vezető pozícióban lévő tisztviselő. Egy évi átlagosan 10 százalékos illetményemelés összeállhat oly módon is, hogy az előbbi kategóriából senki nem kap emelést, míg a másodikban 20 százalékkal növelik a fizetéseket. Az átlagkereset mutatója ugyanakkor nem tükrözi a valóságot, hiszen ebben a rendszerben a vezető tisztviselők „politikai alkalmazottak”, a jutalmazás káderszemléletre épül.
A helyzeten változtathat a bérek átláthatóságáról szóló EU-irányelv bevezetése, ezt a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni jogrendszerükbe. Az irányelv nyomán a közszférában is nyilvánossá, összehasonlíthatóvá kell tenni az egyes dolgozók béradatait, máskülönben a magyar állam perelhetővé válik.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.