Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Jelenleg „építő jellegű”, gyakorlatias párbeszédet folytat Ukrajna Magyarországgal az európai integráció kérdésében – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján az Interfax–Ukrajina hírügynökség szerint.
Rögös úton jutott el idáig a két ország: idén júniusban jelentette be Szijjártó Péter, hogy az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült. Tavaly decemberben a parlamentben még arról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy olyan távolinak látja Ukrajna EU-csatlakozását, mint amilyen messze van Makó Jeruzsálemtől. Akkor azt mondta, hogy az Európai Bizottság hét feltételt támasztott Ukrajnának ahhoz, hogy megszerezze a tagjelölti státuszt, amit meg is kapott az ország, pedig még nem is teljesítette addig az összes feltételt. Az Orbán-kormány azt is kifogásolta, hogy Ukrajna korlátozza a kárpátaljai magyar kisebbség jogait.
Ugyancsak idén júniusban az uniós kormányok megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó 1,4 milliárd euróból fegyvereket és egyéb segélyszállítmányokat küldenek Ukrajnának. A megállapodás lényeges része, hogy sikerült megkerülniük a kérdésben korábban emelt magyar vétót, amely oly gyakran akadályozta az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntéseket. Válaszul Budapest azzal vádolta az EU-t, hogy szégyentelenül megszegte saját szabályait.
Az ukrán miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján szóba hozta, hogy az EU Tanácsának soros elnöki tisztét Magyarország tölti be, ezt követően jövőre Lengyelországon és Dánián lesz a sor. „Ma nem látok globális fenyegetést európai integrációs utunkon” – mondta a keddi kijevi sajtótájékoztatón Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajna és több uniós tagállam is sürgette. A tárgyalásokat még azelőtt meg akarták kezdeni, hogy július elsején elkezdődött a féléves magyar EU-elnökség.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója szerint Magyarországnak is érdeke Ukrajna EU-tagsága. „Ami az EU-t illeti: meggyőződésem, hogy végső soron Magyarországnak is érdeke, hogy Ukrajna haladjon az integráció felé, és végül be is lépjen az unióba. Megértjük, hogy minden országnak megvannak a maga érdekei, és azért is hasznosak ezek a megbeszélések, mert kijelöljük a következő fontos feladatokat: most például azt, hogy fejleszteni kell a két ország között infrastrukturális kapcsolatokat, újabb áteresztő pontokat kell nyitni a határon. És az is fontos, hogy Magyarországon megnyílhat az első ukrán iskola, hiszen Kárpátalján 96 olyan iskola működik, ahol magyar nyelven folyik az oktatás” – mondta a lapunknak adott interjúban.
Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi találkozójukon Kijevben egyeztettek a budapesti iskoláról, ami szeptember 1-jén megnyitotta kapuit Csepelen.
