Mindössze 48 óra alatt négy külön katasztrofális áramszünet csapott le Kubára, ami miatt milliók nem tudnak olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint a telefonjuk feltöltése, az internet, és jó eséllyel rengeteg hűtő tartalmát is ki kell dobni az amúgy is élelmiszerhiánnyal küzdő karibi országban.

A rendszer összeomlását egy Matanzában működő erőmű kiesése okozta. A Havannától keletre lévő létesítmény leállása áthárította az áramigényt az ország többi erőművére, azok pedig nem bírták a terhelést.

A helyzet azért is problematikus, mert Manuel Marrero Cruz miniszterelnök épp egy nappal korábban kérte a lakosságtól, hogy vegyék vissza az áramfogyasztásukat, mert fennáll a lehetősége, hogy a rendszer nem bírja a terhelést. Ez arra utal, hogy a kormány már előre tudott erről az eshetőségről: Kubában az erőművek leginkább olajjal üzemelnek, belföldi források alig vannak, a beszállítók pedig drasztikusan visszavették a szállítmányokat, amik meg is drágultak – így pedig láthatták, hogy mekkora probléma felé száguldanak.

Életkép egy sötétbe borult havannai utcában

AFP

Emiatt az elmúlt hetekben is voltak már akár 20 órás áramkimaradások is az ország több részén. A kormány a szűkülő olajszerzési lehetőségei miatt azt is bejelentette, hogy azon túl, hogy megpróbálja rábírni a lakosságot a visszafogottabb áramfelhasználásra, az árakat is meg fogják emelni.

Lévén a kubaiak nem számítanak a világ legvagyonosabb embereinek, és már most is sok termék- és szolgáltatási hiánnyal néznek szembe, van okuk az aggodalomra.

Ami az olajimportot illeti, a hagyományos szövetségesek, Venezuela, Mexikó és Oroszország jött számításba, de az elhúzódó gazdasági válságával küzdő Kubának nagyon komoly nehézségeket okoz a drága szállítmányokat finanszírozni. Ráadásul az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vetett ki a szigetországra, így ha lenne is pénz Havanna államkincstárában, akkor sem jutnának kellő mennyiségben olajhoz.

A kubai vezetők ezért egyből az Egyesült Államokat tették felelőssé az energiaválság miatt, míg az USA természetesen tagadja, hogy hibás lenne. Az is hozzátartozik az összképhez, hogy a miniszterelnök elmondása szerint az is közrejátszott a válságos helyzet kialakulásában, hogy a rossz időjárási viszonyok miatt Kuba nem tudott fogadni kikötőiben egy jelentősebb üzemanyag-szállítmányt.

A problémákat ugyanakkor tetézi az ország rendkívüli módon elavult energetikai rendszere. Egyes szakértői becslések szerint az olajjal működő erőművek élettartama nagyjából 25 év, ehhez képest ezek a létesítmények több esetben már 50 éve üzemelnek, és kicsi a valószínűsége, hogy egyhamar komoly modernizálásba tudna kezdeni az állam.

Tüntetés és dominó

A mostani összeomlási hullám több mint 10 millió embert hagyott a sötétben. Helyi beszámolók szerint az emberek az utcán dominóztak, maréknyi bolt és vendéglátóhely nyitott ki, amelyeknek van saját áramfejlesztő kapacitásuk. Már ha épp nem a tüntetéssel foglalkoztak, mert már sokaknak elegük van abból, hogy a kormány nem tud mit kezdeni a helyzettel.

Egy havannai privát üzletben saját aggregáttal oldják meg az áramellátást

AFP

A tüntetések pedig elsősorban külvárosokban koncentrálódtak, ahol eleve a szegényebb társadalmi csoportok élnek, de voltak megmozdulások az ugyancsak nehezebb helyzetben lévő távolabbi vidéki településeken is.

Az biztos, hogy nagyon komoly felfordulást okozott a rendszer összedőlése. Az iskolákat ideiglenesen bezárták, és előírták, hogy csak a létfontosságú dolgozók menjenek be a munkahelyükre, például a kórházak nyitva maradnak. Ellenben a nem létfontosságú lokációkat, például a kulturális intézményeket vagy szórakozóhelyeket bezárják. Közben sorok állnak üzemanyagért a benzinkutaknál, több helyen nincsenek alapvető élelmiszerek, víz, és az áram nélkül használhatatlan hűtőszekrények tartalma megromlik, különösen úgy, hogy a miniszteri ígéret ellenére nem lehet biztosra tudni, mikor állhat valamelyest helyre a működés.

Azt is kiemelték a kormányzat részéről, hogy ha helyre is áll az ellátás, a kereslet megugrik, várhatóan hatalmas igények lesznek, és ez potenciálisan ismét túlterheli a rendszert. Ezért erre az időszakra újfent az áramfogyasztás mérséklését kérték a lakosságtól.

Vicente de la O Levy energetikai és bányászati miniszter azt ígérte, hogy hétfőre vagy keddre már lesz áram. Azt is hozzátette, hogy elfogadva a kellemetlenséget, amit az áramkimaradások okoznak, türelemre és visszafogottságra kéri a társadalmat. Ezt elősegítendő helyi beszámolók szerint rengeteg rendőr van az utcákon, hogy kontrollálhassák a tiltakozásokat. Miguel Diaz-Canel kubai elnök éppen ezért arra kért mindenkit, hogy panaszait fegyelmezetten és civilizáltan fejtse ki, mert a vandalizmus ellen ilyen válságos helyzetben is fellépnek a hatóságok.

Az Hermanos Ameijeiras kórház folyamatos áramellátása biztosított

AFP

Pénz, na az nincs

A javítási munkálatokat az is hátráltatja, hogy Kuba telibe kapott egy újabb trópusi vihart, ami jelentős károkat okozott, különösen az ország középső részén.

Az sem világos, hogy ha a kubai kormányzat elszánná magát egy komolyabb korszerűsítésre, hogyan tudná finanszírozni.

Az országnak már most az össztermék 124 százaléka az államadósság, 32 százalékos az infláció, ami már eleve elkeserített sok helyit, a 9480 dolláros egy főre jutó jövedelemre reakcióként sokan inkább az USA-ban próbálnak szerencsét. Viszonyításképp: Magyarországon az egy főre jövedelem ennek majdnem a kétszerese, és nem is kell hangsúlyozni, hogy itt a többi makrogazdasági mutató is sokkal kedvezőbb képet mutat.

Az autólámpák fénye mellett beszélgető havannaiak

AFP

Nem tisztázott, hogy ezek után Kuba kormányzata miként változtat a külkereskedelmi kapcsolatain, ha egyáltalán, miután látszólag rendkívül komoly válságba sodródik az ország, és elfogytak a barátai. Venezuela maga is egy krízist igyekszik kezelni, Mexikó egy elnökválasztási kampány miatt hátrált ki, Oroszországnak pedig most akad fontosabb dolga, pedig Kuba gazdasági prosperitásának időszaka épp a Szovjetuniónak volt köszönhető. Az, hogy a praktikusan szomszédos Egyesült Államokkal gyakran kifejezetten ellenséges a viszony, szintén nem tesz jót az összképnek. Jó eséllyel további tömeges elvándorlásra kell számítani, bár az is igaz, hogy a kubaiak az évek során már több válságos időszakot átvészeltek.