Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az oroszországi Kazanyban tartották a 16. éves találkozójukat a BRICS országai, ahol az öt alapító mellett (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) most négy újonnan csatlakozott állam (Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek) is helyet foglalt.
Hszi Csin-ping még kedden hitet tett a megbonthatatlan orosz-kínai barátság mellett és Putyin is igyekezett a tömörülés Nyugat-ellenes élét kiemelni, bár ezzel sokan nem értenek egyet még a BRICS-en belül sem.
A Washington Post elemzése szerint a tagok között a geopolitikai érdekek terén is nézeteltérés figyelhető meg. Oroszország és Kína elkötelezetten próbálja a maga Nyugat-ellenes akcióinak bázisaként használni a BRICS-et, de mondjuk Brazília és India egyáltalán nem érdekelt egy Nyugat-ellenes politikai szövetségi rendszerben. Az indiaiak számára az USA a legfontosabb partner, már ami az ország fejlődését, gazdasági növekedését és technológiai hozzáférését jelenti.
A találkozó abból a szempontból is érdekesen alakult Moszkva számára, hogy a BRICS legfontosabb tagjai is olyan nyilatkozatokat tettek, amiket az ukrajnai háború befejezésére való felszólításként is lehet értelmezni.
Így tett Hszi Csin-ping, aki a France24 tudósítása szerint kijelentette, hogy amint lehetséges a helyzetet enyhíteni kell és fontos volna, ha az érintett felek ne öntsenek olajat a tűzre.
„A párbeszédet és a diplomáciát támogatjuk, nem a háborút” – jelentette ki Narendra Modi indiai miniszterelnök is.
Putyinnak a magánbeszélgetések folyamán több BRICS-tag is jelezte, hogy szívesen vállalkoznának közvetítésre Moszkva és Kijev között. Annak ellenére is, hogy a nyitóbeszédében Putyin kitért az orosz csapatok eredményes ukrajnai előnyomulására.
A Nyugat-ellenes bunkósbot szerepétől idegenkedő BRICS-tagok álláspontja jelenik meg a tömbnek a csúcstalálkozót követő kommünikéjében is. Ebben az ukrajnai háborúra vonatkozó rész kellőképpen semmitmondóra sikerült és az orosz támadás lendületének ünneplése helyett a párbeszéden alapuló diplomáciai megoldásokra várnak javaslatokat.
Ez annak tükrében is érdekes, hogy a közel-keleti háborúval kapcsolatos állásfoglalás már messze nem ennyire távolságtartó, ahol egyértelműen az izraeli hadsereg működésével szemben fogalmaztak meg kritikákat.
