Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A nemzetgazdasági miniszter friss határozata szerint mától az Igazságügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá kerül a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft. A vállalatot alig egy hónapja alapította egy magáncég, a Microsec Zrt. Az elmúlt években rendszerint ez a társaság fejlesztette azokat a szoftvereket, amelyek az állami cégnyilvántartásokat kezelik.
Maga a cégnyilvántartás ugyan még csak ennek a tranzakciónak az előkészítő dokumentumait tartalmazza, de az állam már elkönyvelte a tulajdonszerzést. Az előkészületek alapján az látszik, hogy a Microsec egy önálló vállalatba, a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft.-be apportálta szoftvereinek forráskódját, vagyis a vagyonának egy jelentős részét.
Így állami tulajdonba kerülnek egyebek között:
- a cégbírósági szoftverre vonatkozó kizárólagos, korlátlan vagyoni jogok,
- az Igazságügyi Minisztérium online szoftverére vonatkozó kizárólagos, korlátlan vagyoni jogok,
- a cégeljárás mediátor szoftver kizárólagos, korlátlan vagyoni jogok, valamint
- az e-Szignó Automata szoftver korlátozott felhasználási joga 3 évre.
Igaz, a kérdés úgy is felmerülhetne, hogy egyáltalán miért voltak magántulajdonban azok a szoftverek, amelyeket állami megbízásra, közpénzből fejlesztettek. Hiszen ennek a hátrányos következménye látszik például az iskolai informatikai rendszer, a KRÉTA fejlesztésén, ahol sok éve egyetlen cégcsoport kapja a több tízmilliárd forintos megbízásokat, mondván, a szoftverekhez kapcsolódó jogok a magánvállalkozásé, így csak ő fejlesztheti tovább. Annak a cégcsoportnak a tulajdonosa korábban Palkovics László korábbi innovációs miniszter üzlettársa volt.
A KRÉTA felülete
Reviczky Zsolt
A Microsec esetében az állam most úgy döntött, hogy megvásárolja ezeket a jogokat. Bár a vételár nem ismert (a kormány eddig csak a tárgyalások sikerét kommunikálta egy hónappal ezelőtt), a mostani dokumentumokból annyi kiderül, hogy a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft. alapításakor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összértéke 3,6 milliárd forint volt.
A Microsec tehát ezen az értéken tarthatta nyilván a szoftverek forráskódjának értékét, de hogy azokat mennyiért vette meg az állam, azt egyelőre nem közölték. Az is csak a Microsec által a cégbíróságnak eddig benyújtott iratokból derül ki, hogy a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft.-ben elkülönítettek egy csaknem 64 százalékos üzletrészt, ami akár azt is sejtetheti, hogy egy kisebbségi részesedés az alapítónál marad.
Kulcsfontosságú ugyanakkor, hogy az államnak vajon fejlesztői is vannak-e, akik ezeknek a szoftvereknek a további karbantartását és a szolgáltatások üzemeltetését végzik, vagy azt továbbra is a Microsectől vásárolja meg, illetve – ami egy fokkal előnyösebb opció – megtenderezteti ezeket a szolgáltatásokat, és a legkedvezőbb ajánlatot fogadja el.
A Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft. vezetését ugyanakkor a Microsec már az alapítás után pár nappal átadta Németh Balázs Sándornak, és a vállalat székhelye is ugyanaz lett, mint az állami MKIFK Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zrt.-é. Németh Balázs Sándor az igazságügyi tárca miniszteri biztosa, aki az igazságügyi nyilvántartó rendszerek koncepciójának megalkotásáért, előkészítéséért és fejlesztésének összehangolásáért felelős.
Ily módon tehát megtörténik a teljes hatalomátvétel a céges nyilvántartások felett, amelyek egyebek között az állampolgárok tájékozódását, a vállalatok működésének átláthatóságát garantálnák. Mindez azután, hogy az Orbán-kormány jogalkotása az elmúlt években ezermilliárdok sorsát, köztük részben közpénzek sorsát tette követhetetlenné azáltal, hogy például megalkotta a magántőkealapokra vonatkozó szabályokat, és ezzel láthatatlanná tette a kormányhoz közel állók valódi vagyongyarapodását, a vállalatok végső tulajdonosainak kilétét.
Bár az uniós előírások miatt az Orbán-kormány benyújtotta a parlamentnek a pénzmosás elleni törvény módosítását, amely kötelezővé teszi a magántőkealapok végső tulajdonosainak beazonosítását, a jogszabály csak a 2026-os választások után lép életbe, és egyelőre csak egy nem nyilvános NAV-adatbázisban tárolják az adatokat, amelyekhez csak az állami hatóságok férnek hozzá.
A cégbírósági nyilvántartások és azok állami adatbázisai már eddig is hagytak maguk után kívánnivalót. Például zokszó nélkül bejegyeztek olyan ezermilliárdos cégeket, amelyek nem létező brazil államkötvényben tartották számon a vagyonukat, illetve szinte használhatatlanul áttekinthetetlen a naponta több ezer bejegyzést tartalmazó Cégközlöny online adatbázisa.
Az is meglepő, hogy a mostani miniszteri rendelet előbb jön ki a Magyar Céginformáció Fejlesztő Kft. minisztériumi tulajdonlásáról, mint hogy a cégnyilvántartásban látszódnának a dokumentumok az üzletrész-átadásról.
Ezek alapján ítélhető meg a kormányzati tájékoztatási központ közleménye, miszerint „az állam a jövőben úgy tudja leghatékonyabban a magyar emberek és a magyar vállalkozások adatait megóvni, adatbiztonságát közszolgáltatási szinten garantálni, ha minden közhiteles cégnyilvántartással kapcsolatos informatikai rendszer állami tulajdonba kerül – tovább erősítve hazánk szuverenitását”.
Az ígéretek szerint a tranzakció eredményeként az Igazságügyi Minisztérium „a forráskód birtokában az informatikai rendszer szolgáltatásainak jelentős továbbfejlesztését tervezi – figyelembe véve az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint a hazai szakmai és magánszemély felhasználók igényeit egyaránt”.
