Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Különleges gazdasági övezetet először Gödön hoztak létre, miután 2020-ban megszületett az erről szóló törvény. Ez azt jelentette, hogy az adott – éppen ellenzéki vezetésű – település területének egy részét a vele járó adószedési joggal együtt átadták a megyének, a város így elvesztette költségvetési bevétele jelentős részét. Ebben az Alkotmánybíróság sem talált kivetnivalót, csak annyit tett hozzá, hogy az állam azért nem lehetetlenítheti el az önkormányzatokat.
Az idén júniusi önkormányzati választást Pakson az ellenzék nyerte, és ezt gyorsan követte a kormány döntése: „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő” ingatlanok területe Tolna megyéhez került. Novemberben Szekszárdon már el is osztották a pénzt, úgy, hogy Paksnak is jusson valami.
Néhány nappal korábban viszont a 2025-ös költségvetést megalapozó törvénycsomag tervezetéből kiderült, hogy megszüntetik a különleges gazdasági övezeteket. Ezt a törvény most kedden elfogadta az országgyűlés, a köztársasági elnök péntek este kihirdette, és röviddel ezután, egy szintén pénteki keltezésű hivatalos lapban már a paksi övezet megszüntetéséről is megjelent a kormányrendelet.
Eszerint minden visszakerül Paks város tulajdonába, amit fél éve elvettek tőle. A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző visszakapja összes hatáskörét, de a különleges gazdasági övezetre vonatkozó jogszabályokat alkalmazni kell addig, amíg a város újakat nem alkot. Amit a megye még nem használt fel a hozzá került pénzből, és nem is szolgál támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül, azt is visszafizetik Paksnak.
A gödi, az iváncsai és a mosonmagyaróvári övezet sorsáról ez a rendelet nem szól.
