Nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy Gödtől elvették a Samsung akkumulátorgyár területét és a vele járó adóbevételeket, de azért az állam nem lehetetlenítheti el az önkormányzatokat – mondta ki az Alkotmánybíróság.

A különleges gazdasági övezetet tavaly áprilisban hozta létre egy veszélyhelyzeti kormányrendelet, megfosztva a települést költségvetésének harmadától. Ezt júniusban egy törvény véglegesítette, ezzel okot adva az Ab-nak, hogy ősszel annak ellenére ne foglalkozzon a már hatályát vesztett rendelettel, hogy a helyébe lépett törvény ugyanazt tartalmazza.

Nemrég kiderült: az új tulajdonos, a megyei önkormányzat a Samsungtól befolyó adónak csak 40 százalékát adja vissza Gödnek. A kormány egyebek közt arra hivatkozott, hogy szélesebb körben javulhatnak a lakosság életkörülményei, ha a helyi beruházásból származó bevételeket a megye osztja szét, egy tágabb közösségen belül.

Az Ab ezt lényegében elfogadva utasította el a gödi önkormányzat panaszát. Balogh Csaba momentumos polgármesternek azt a jogilag nehezen megfogható érvét, hogy a város azért szenvedte el a veszteséget, mert ellenzékiek vezetik, az Ab azzal utasította el, hogy „a szabályozással érintett önkormányzatok között a felhatalmazó jogszabály nem tesz különbséget”.

A panasz arról is szólt, hogy a kormány döntése ellen nem lehetett fellebbezni, és a várost nem kártalanították, pedig ez az Alaptörvény szerint kisajátítás esetén kötelező. Az Ab válasza: a kormányrendelet, illetve a törvény nem egyedi döntés, hanem jogszabály. Ezért nem lehet ellene fellebbezni, csak az Ab-hoz fordulni, ami lám, meg is történt. Kisajátításról pedig nincs szó, hiszen egy másik önkormányzati szintnek adták át a város tulajdonát. A támadott jogszabályok már csak azért sem eredményezik a város tulajdonhoz való jogának aránytalan korlátozását, mert az Alaptörvény szerint az önkormányzat a tulajdonjogát „a helyi közügyek intézése körében” gyakorolja. (Bár a mondat nem folytatódik, de ez úgy érthető, hogy az akkumulátorgyár tulajdonjoga nem kötődik a helyi közügyekhez.)

A panaszt tehát elutasították, de az Ab alkotmányos követelményként megszabta: „az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az általuk ellátott kötelező feladat és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Ezeket az Országgyűlés, veszélyhelyzet idején a Kormány közérdekből csökkentheti, azonban ezzel nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését, nem üresítheti ki (…) alkotmányosan védett feladatköreiket.” Ez a követelmény a különleges gazdasági övezetek kijelölésekor is irányadó. Ugyanakkor továbbra is a parlamenti többségen, illetve a kormányon múlik annak eldöntése, hogy egy támogatás arányban áll-e a feladatokkal.

Ketten nyújtottak be különvéleményt. Czine Ágnes szerint forráselvonásra tényleg csak akkor kerülhessen sor, ha az nem veszélyezteti a helyi közügyek körébe tartozó feladatok ellátását, és szükség esetén a jogszabály a forráselvonással egyidejűleg rendelkezzen a kompenzációról. Ennek hiányában „az Alkotmánybíróságnak jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet kellett volna megállapítania”.

Pokol Béla, aki, úgy látszik, a többségtől eltérően jelentőséget tulajdonít annak, hogy Göd ellenzéki vezetésű, élesebben fogalmazott: „a pártok váltógazdaságának véletlen eltérései a többségi kormányhatalom és a nagyobb városi önkormányzatok szintjén elviselhetetlenné és fenntarthatatlanná tenné az egész rendszert, ha a mindenkori kormánnyal szembenálló nagyobb városi önkormányzatokat ilyen szabad tulajdonátrendezéssel meg lehetne fosztani önállóságától”.