Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A rasszizmus is a mindennapok része volt a világhírű londoni Harrods áruházban Mohamed Al-Fayed vezetése alatt, erről volt dolgozók beszéltek a BBC-nek. Az egyiptomi származású brit milliárdosról, aki másfél éve halt meg, tavaly került nyilvánosságra, hogy legalább 111 nőt és lányt erőszakolt meg, köztük gyerekeket.
Egy biztonsági őr arról számolt be, hogy külön figyelmeztették a személyzetet, ha Al-Fayed megjelent az áruházban, és ilyenkor „bizonyos embereknek, bizonyos fajhoz tartozó embereknek” el kellett hagyniuk az adott szintet. Egy HR-es pedig arról beszélt, hogy az áruház-tulajdonos kipécézett egyes embereket, és közéjük tartoztak a „túlsúlyosak” is.
Al-Fayed még 2010-ben eladta a luxusáruházat. A Harrods jelenlegi vezetése most megismételte korábbi közleményét, amellyel a nemierőszak-vádakra reagált: eszerint őszintén megdöbbentek a történteken, és ma már teljesen más szervezetként működnek.
A BBC rádióműsorában nyilatkozó biztonsági őr szerint Al-Fayed áruházbejárásai előtt öt perccel rádión figyelmeztették a biztonsági szolgálatot. Ilyenkor a fekete dolgozóknak és azoknak, akik megjelenése nem felelt meg bizonyos elvárásoknak, „robotszerű” mozgással el kellett hagyniuk az adott szintet. Ennek külön protokollja volt: egy alagúton át kellett menniük az áruházzal szemközti irodaépületbe, majd Al-Fayed távozása után visszatértek.
Egy másik korábbi alkalmazott szerint Al-Fayed látogatásai előtt a nők egy részét elküldték sminkelni, és csak a fiatal, vékony, szőke dolgozók maradhattak – beszámolók szerint Al-Fayed az ilyen nőket részesítette előnyben –, esetleg néhány nem fehér bőrű biztonsági őr.
Jon Brilliant, aki korábban Al-Fayed irodáján dolgozott, arról beszélt a BBC-nek, hogy a dolgozók folyamatos megfigyelés alatt álltak, mindennaposak voltak a kirúgások, és olyan kultúrát tartottak fenn, amelyben a felsővezetők nem bíztak egymásban, és nem kommunikáltak egymással. A nyilatkozó biztonsági őr is egyetértett azzal, hogy a „paranoia, megfélemlítés és bántalmazás” légköre uralkodott. Neki a betanítása alatt megmondták: ne vegyen tömegközlekedési bérletet, mert „lehet, hogy ma még itt vagy, de holnap el is küldhetnek”.
Egy nő, aki a férfi öltönyök osztályán dolgozott, elmondta: egyszer egy karibi származású férfi volt messze a legjobb jelölt egy állásra, de nem vehette fel, mert megmondták neki, hogy nem alkalmazhat színes bőrűeket, mert ez „a vevőknek nem tetszene”. Erről végül írt egy feljegyzést is, amiért megrovásban részesítették.
Amikor Al-Fayed volt a Harrod’s tulajdonosa, számos munkaügyi bírósági eljárás indult, amit megnyertek azok, akik faji megkülönböztetés áldozatául estek az áruházban – írta a BBC. Emlékeztetnek, hogy Al-Fayed 1995-ben beperelte a Vanity Fair magazint, ami rasszizmussal vádolta, majd ejtette a rágalmazási pert, miután a magazin további bizonyítékokkal készült előállni az eljárásban.
A Harrods jelenlegi vezetése szerint mindazok, amik történtek, egy olyan ember cselekedetei voltak, aki szándékosan visszaélt hatalmával, és elnézést kérnek azért, mert az áldozatokat cserben hagyták. „Bár a múltat nem tudjuk megváltoztatni, eltökéltek vagyunk abban, hogy szervezetként helyesen cselekedjünk, a jelenleg képviselt értékeink nyomán, és biztosítsuk, hogy ilyen viselkedés ne fordulhasson elő a jövőben” – közölték.
