Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nagyságrendileg 7000 milliárd forint összegben rendelkezik a lakosság prémium állampapírral (PMÁP), a kérdéses papírok változó kamatozásúak, a kamat nagysága az infláció alapján évről évre módosul.
Az érintett papírok esetében az idei évben mintegy 1200 milliárd forint kamatot fog fizetni az állam, amihez még hozzájön durván 500 milliárd forint lejárat is. Ezek jelentős része az év első 4 hónapjában megtörténik, vagyis tavaszra a kamatfizetés jó részén már túl lesz az állam/lakosság.
Kamatfizetések, lejáratok mindig, minden évben vannak, akkor miért olyan lényeges ez az idei évben?
Hatalmas kamatok, jelentős kamatesés
A 2025-ös év különlegességének magyarázatához vissza kell menni egészen 2023-ig. Az infláció igen magas volt, az éves átlagos áremelkedés 17,6 százalék lett. Ez az infláció lett az irányadó a prémium állampapírok következő kamatperiódusára. Ez a kamatperiódus fut ki most, jellemzően 2025 első hónapjaiban.
A kérdéses papírok az inflációra még egy kamatprémiumot is fizetnek, így éves szinten papírtól függően a kamat 17,85-19,1 százalék között mozog. Márpedig ilyen mértékű kamatfizetésre már rég volt példa, pláne ilyen magas állomány után.
Az egyes prémium állampapírokat, a kamatukat, kamatfizetésük időpontját ebben a táblázatban bárki megtekintheti:
Bankmonitor
Két papír kamata kilóg lefelé a sorból: a 2032/I PMÁP és a 2032/J PMÁP, ezen papírok esetében ugyanis még az első kamatperiódus fut, amely nem függött az inflációtól. Érdekesség, de jelenleg is a 2032/J PMÁP vásárolható, vagyis az új befektetést keresőknek szem előtt kell tartaniuk, hogy ezen papír még kamatfizetés előtt áll.
Miért fontos a befektetőknek az elkövetkező időszak?
Egyrészt hatalmas kamatfizetés vár a megtakarítókra, ennek az 1200 milliárd forintnak pedig új helyet kell keresni. Márpedig a prémium állampapír 3,95-5,2 százalékos új kamata nem biztos, hogy elég vonzó.
Ráadásul ilyen kamatszint mellett sok befektető dönthet úgy, hogy eladja, visszaváltja a megtakarítását, keresve valamilyen kedvezőbb alternatívát. Márpedig a prémium állampapírokban közel 7000 milliárd forint van jelenleg elhelyezve. Az eladásnak van költsége, a visszaváltási árfolyam a Kincstárnál 99 százalék, azaz 1 százalékos költséggel lehet megválni a befektetéstől.
Akár vissza is forgathatják a kamatot az inflációkövető állampapírba
A jelenleg elérhető 2032/J PMÁP egyfajta kakukktojás: a papírt jelenleg 7,90 százalékos kamat mellett lehet megvásárolni, de ez csak 2025. 04. 22-ig van érvényben, ezt követően a befektetés kamata 4,20 százalékra csökkenne. Így ez egy lehetséges alternatíva, de nem ez kínálja rövid távon a legkedvezőbb kamatot. (Természetesen egy későbbi emelkedő inflációs környezetben ez a befektetés még jól hozhat.)
Más lakossági állampapír is elérhető
Az állampapírok között akadnak érdemben kedvezőbb induló kamattal rendelkező megoldások is. A bónusz állampapírok kínálják a PMÁP után a legkedvezőbb kamatot, futamidőtől függően az induló kamatszint 6,90/6,91 százalék. Ez a kamat azonban háromhavonta a Diszkont Kincstárjegy aukciós hozamának megfelelően változhat. Vagyis ezen papír is eléggé ki van téve a piaci környezet változásának.
Érdemes még beszélni a 3 éves futamidejű FixMÁP-ról, amely évi fix 6,5 százalékos kamatot kínál, illetve a Magyar Állampapír Plusz jelenleg elérhető 5 éves futamidejű verziója is szóba jöhet. Ez utóbbi papír kamata előre meghatározott, a futamidő előrehaladtával emelkedő. A tényleges kamatszint 5,75-7,75 százalék között alakul, az éves átlagos hozam 6,23 százalék.
Alternatívák a befektetési piacon
Természetesen a befektetési piac nemcsak állampapírból áll, számos más alternatíva is szóba jöhet. Egyedi részvények, befektetési alapok, vállalati kötvények számos változata elérhető.
A teljesség igénye nélkül egyes lehetőségeket kiemeltek a Bankmonitor szakértői:
Ingatlanbefektetés: az ingatlanpiacon még mindig igen magas a befektetési célú vásárlások száma. A Duna House Barométer adatain alapján 2024-ben a fővárosban a vevők 44 százaléka befektetési céllal vásárolta meg ingatlanát. Az MNB lakáspiaci jelentése alapján a bérbeadásból keletkező éves hozam 2024 szeptemberében a fővárosban 5,08, míg vidéken 7,24 százalék. Az ingatlan lehetséges árváltozása nélkül is komoly vetélytársa lehet az ingatlanbefektetés az állampapíroknak.
Devizaváltás, devizabefektetés: a forint gyengülése sokakat arra ösztönözhet, hogy valamilyen vezető devizában (EUR, USD) helyezzék el megtakarításukat. Ha a tavaly év eleji és év végi MNB-árfolyamokra tekintünk, akkor a döntés logikusnak tűnik: a forint 7,3 százalékkal gyengült az euróval szemben. Ráadásul devizában is befektethető a pénz, ami külön hozamot termelhet.
Ezen alternatíváknál azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a kérdéses befektetések teljesen másképp működnek. Az ingatlankiadás aktív kezelést feltételez. A forint gyengülésére pedig nincs semmi garancia, emiatt az egy kockázatosabb választás.
Miért lényeges az MNB számára az elkövetkező időszak?
Önmagában a kamatfizetés, tőkelejárat is komoly, 1700 milliárd forintos kiadást jelent. Ráadásul a potenciális visszaváltások még extra kiáramlást eredményezhetnek. (A képet nagymértékben árnyalhatja, ha másik állampapírba kerül be a pénz.)
Természetesen az állam ki tudja fizetni a kamatokat, lejáratokat, ezzel nincs probléma. Ugyanakkor az idei finanszírozási tervek teljesítését nagymértékben megnehezítené, ha a mostani helyzetben komolyabb összeg áramlana ki az állampapírokból.
Már látni olyan intézkedéseket, amik a pénz állampapírban tartását szolgálják. A Kincstár új applikációján keresztül az állampapírcsere jóval egyszerűbbé vált, gyakorlatilag az eladás során felajánlását, másik állampapír megvásárlását pár kattintással meg is lehet tenni.
A héten pedig új FixMÁP-sorozat indul, amelynek a kamata évi 6,5 százalék, azaz megegyezik az előzővel. Ugyanakkor az egy befektető által egy szolgáltatónál vásárolható mennyiséget megemelik 50 millió forintról 250 millió forintra. Ezzel a lépéssel a nagyobb összegben visszaváltók is könnyedén tudnának vásárolni a kérdéses befektetésből.
Január 20-án, hétfőn van az idei évben a legnagyobb állomány kamatfizetése, ráadásul a kérdéses 2033/I PMÁP kamata lesz a legkevésbé vonzó az elkövetkező időszakban. Így a napokban kiderül, hogy a befektetők mit is terveznek a kérdéses papírral.
A Bankmonitor kíváncsi a befektetők véleményére, ezért készített egy kérdőívet. A válaszokból kiderül, hogy ki mit tervez a meglévő állampapírjával.
Bárki segíthet a kérdőív kitöltésével, amely itt érhető el:
Az eredmény hamarosan megjelenik a HVG oldalán is.
