Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Magyar idő szerint kedd reggel 6 órakor lépett hatályba a kínai árucikkekre kivetett pótlólagos 10 százalékos vám, amit Donald Trump amerikai elnök az elégtelen kínai fellépéssel indokolt a kábítószerként használt fentanil előállításával és kereskedelmével szemben.
Kína válasza azonban nem maradt el: alig néhány perccel az amerikai vám bevezetése után a kínai pénzügyminisztérium közölte, hogy a meglévő vámtételeken felül 15 százalékos vámot vet ki az amerikai szénre és LNG-re (cseppfolyósított földgáz), valamint 10 százalékos vámot az Egyesült Államokból érkező nyersolajra, mezőgazdasági berendezésekre és egyes autókra. Az amerikai exportra kivetett új vámok február 10-én lépnek életbe – írja a Reuters.
Bejelentették azt is, hogy monopóliumellenes vizsgálatot indítanak a Google ellen, a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger tulajdonosát, a PVH-et, valamint az Illumina nevű amerikai biotechnológiai vállalatot pedig felvették a „megbízhatatlan szervezetek” listájára.
Emellett a kínai kereskedelmi minisztérium és a vámhivatal egyaránt azt közölte, hogy az ország a „nemzetbiztonsági érdekek védelme” érdekében exportellenőrzést vezet be a volfrám, tellúr, ruténium és molibdén tartalmú termékekre.
Donald Trump szombaton írt alá rendeletet a migráció és kábítószer-csempészet miatt hozott büntetővámokról Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben. Ezeket az eredeti tervek szerint február 4-től kezdték volna alkalmazni, Trump azonban az utolsó pillanatban legalább 30 napra elhalasztotta a Mexikót és Kanadát sújtó vámok bevezetését. A kínai termékekre vonatkozó vámok ezzel szemben kedden hatályba léptek.
Az új, átfogó amerikai vámok értelmében Kanada esetében a Kanadából az Egyesült Államokba érkező legtöbb árura 25 százalék vámot kellene fizetni, a kanadai energiatermékekre pedig 10 százalékot. A mexikói termékekre Trump ugyancsak 25 százalékos vámot vetne ki.
