Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Bár az elmúlt hetekben kisebb válságon megy át a kriptovaluták piaca, befektetői oldalról mind a magasabb hozamokba vetett hit, mind a hagyományos pénzügyi rendszer folyamatos „drágulása” a kriptoeszközök terjedését vetíti előre. Ennek azonban gátat szabhat, hogy bár mind az Európai Unióban, mind Magyarországon fejlődött a terület jogi szabályozottsága, még mindig rengeteg a nyitott, szabályozatlan kérdés. Jelenleg sem léteznek például olyan védelmi mechanizmusok, mint például egy bankszámlaegyenleg vagy értékpapírszámla-egyenleg esetében – hívja fel a figyelmet a BDO Legal tanácsadócég.
A kriptoeszközök terjedésének ütemét jól szemléltetik a számok: 2019-ben 2250 különféle kriptovaluta létezett a világon, 2023-ban a brit pénzügyi felügyelet szerint ez az érték már elérte a 20 ezret.
Az eszközök piaci kapitalizációja 2019 januárjában még 122 milliárd dollár volt, 2021 januárjában már átlépte az 1000 milliárd dollárt, napjainkra pedig meghaladja a 3500 milliárd dollárt is. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő a visszaélések értéke is: a Chainanalysis becslése szerint 2024-ben 9,9 milliárd dollárnyi ügyfélpénz veszett el az átverések miatt – legutóbb a dubaji székhelyű Bybit tőzsdéről lopott el 1,5 milliárd dollárnyi Ethereumot egy feltételezhetően észak-koreai hackercsapat, a Lazarus-csoport.
A kriptoeszközök egyre intenzívebb használatához hozzájárul, hogy a banki költségek folyamatosan emelkednek, Magyarországon ráadásul tranzakciós illetékek is terhelik az ügyfeleket, ezek mértéke legutóbb novemberben emelkedett. A kriptók terjedése azonban egyre gyakoribb problémákat fog okozni, részben a jogi szabályozatlanság, részben az eszközökben rejlő kockázatok miatt – figyelmeztet a tanácsadó cég.
Ugyan a magyar kormány a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának veszélye miatt 2020 óta – a bankokhoz hasonlóan – ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ró a kriptovaluta-szolgáltatókra, illetve tavaly nyár óta az MNB látja el a kriptopiac hatósági felügyeletét, egy sor fontos területen nem történt előrelépés.
Hiányzik az állami védelem
Továbbra sincs előrelépés abban, hogy a kriptoeszközökbe helyezett pénz a hagyományos állami védelem (Országos Betétbiztosítási Alap, illetve a Befektetővédelmi Alap) nélkül marad. Egy banknál nyitott fizetési számla egyenlegét, illetve egy befektetési szolgáltató által vezetett értékpapírszámlán lévő befektetéseket az e célból létrehozott alapok védik. A digitális kriptopénztárcában lévő eszközök eltűnése esetén azonban kártalanítás nem várható az állam által létrehozott intézmények részéről.
Lopás vagy kriptoeszközre épülő finanszírozási projekt során elbukott pénz esetén tehát a károsultnak egyetlen lehetősége van: beperli a kriptoeszköz szolgáltatóját. Ez rengeteg problémával járhat, hiszen a szolgáltató jó eséllyel nem az EU-ban (és főként nem Magyarországon) bejegyzett jogi személy.
Az adott szolgáltató általános szerződési feltételei tartalmazhatnak egy választottbírósági kikötést, a magyar jogtól jelentősen eltérő felelősségkorlátozást vagy épp egy gyakorlatilag korlátlanul gyakorolható egyoldalú szerződésmódosítási jogot, hogy csak a leggyakoribb nehézségeket említsük – mondja Németh Csaba, a BDO Legal szakértője.
Lehet-e kriptót örökölni?
Az örökölhetőség kérdése ugyan eddig még kevéssé merült fel, a szakértők véleménye szerint ma Magyarországon nincs jogi akadálya annak, hogy valaki a kriptoeszközeiről végrendelkezzen, de ennek technikai megvalósíthatóságára is időben gondolni kell. Ehhez ugyanis az örökösnek szüksége lesz az úgynevezett privátkulcsra és egyéb információkra, amelyekhez hozzá kell férnie akkor is, ha a hozzáférési adatokat az örökhagyó már nem tudja megosztani – fogalmaz a BDO szakértője.
