Április végéig 2930 milliárd forint hiányt sikerült összehozni az államháztartás központi alrendszerében – tette közzé a friss számot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az éves hiánycél 4120 milliárd forint, vagyis most tartunk a 69,6 százalékánál. Egyetlen hónap alatt 376 milliárd forinttal nőtt a hiány.

Az idei egyik legfontosabb extra tétel a kiadások között az, hogy most kell rengeteg pénzt kifizetni a nagy infláció alatt felvett, most lejáró lakossági, inflációkövető állampapírok után. Januártól április végéig a költségvetés összesen 1916 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 408 milliárd forinttal több a tavaly ilyenkorinál. Az legalább jó hír, hogy a nagyján lassan túl vagyunk, január és május között kell igazán sok kamatot kifizetni, úgyhogy ez az év második felében nem fogja annyira leterhelni az államkasszát, mint az első hónapokban.

Az időarányosan magas hiány ellenére a kormány abban bízhat, hogy egyre többet vásárolnak az emberek. Így aztán a fogyasztás után fizetett adókból 13 százalékkal több folyt be, mint egy évvel korábban. Összesen pedig 10,9 százalékkal magasabb az adó- és járulékbevétel, mint tavaly január-áprilisban volt, vagyis jóval az infláció, valamint a béremelések üteme fölött nő ez.

Az NGM magyarázata szerint van még néhány ok amögött, hogy az elmúlt két és fél évtized második legnagyobb áprilisi hiánya jött még össze. Az éven belüli ütemezés miatt most kellett kifizetni a szokásosnál több babaváró támogatást, és a víziközmű-szolgáltatók többletigényei miatt az előző évinél 30 milliárd forinttal többet kellett szánni a közüzemi szolgáltatások támogatására is.

A kormány egyelőre nem változtatott az eredetileg tervezett hiánycélon, annak ellenére is, hogy már most jóval kisebb gazdasági növekedést és nagyobb inflációt vár, mint amivel a költségvetést eredetileg megtervezték. Ebben az adhat segítséget, hogy hiába nem szép a 70 százalékot súroló hiány, ami eddig történt, azt mind előre jól látható tényezők okozták, vagyis még lehet mondani, hogy tartják a tervet.