Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az iráni törvényhozás állítólag jóváhagyta a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárását – írja a Guardian a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A Reuters szerint Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa hozza meg a végső döntést az ügyben, amely súlyosan akadályozhatja a globális kereskedelmet az Irán és Omán közötti szűk átjáró lezárásával. A világ egyik legnagyobb hajózási vállalata, a Maersk néhány órával korábban vasárnap még azt közölte: hajói továbbra is a Hormuzi-szoroson át közlekednek, de a friss információk fényében ezt a döntést átértékelhetik.
A legszűkebb pontján 55 kilométer széles szoros lezárásáról szóló döntés egyelőre nem végleges. Ugyanakkor a Reuters jelentése szerint Eszmail Koszari képviselő, a Forradalmi Gárda parancsnoka a Young Journalist Clubnak vasárnap azt mondta: a lezárás napirenden van, és „akkor fog megtörténni, amikor szükséges”.
A brit Tengeri Kereskedelmi Műveleti Központ (UKMTO) a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl térségében, Irán közelében az amerikai kereskedelmi hajózás elleni fenyegetettséget „magasnak” minősítette.
A Hormuzi-szoroson naponta 17-18 millió hordó kőolaj halad át, ami a globális olajkereskedelem körülbelül 20 százalékát jelenti. A szoros lezárása azonnal a kőolaj árfolyamának meredeke emelkedéséhez vezetne, ahogy ezt az elemzők is előrevetítették vasárnap, az iráni nukleáris létesítményeket célzó amerikai légicsapás után. A hajózási útvonal általában is a globális kereskedelem egyik ütőerének számít, a hajózási tilalom súlyos globális ellátási zavarokat okozna.
