Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
„Irán nukleáris létesítményeit teljesen megsemmisítettük” – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, és nem ő volna, ha nem „látványos katonai sikerről” beszélne. Tény, hogy a példátlan támadással újabb mérföldkőhöz érkezett az Irán ellen Izrael által 10 napja indított légi háború. Amerikai B-2-es lopakodó bombázók vagy féltucat bunkerromboló bombát dobtak a Teherántól száz kilométerre délre lévő Fordó nukleáris létesítményre, amely két nagyobb és több kisebb alagútrendszerből áll nagyjából száz méter mélyen a hegy gyomrában. Fordó az a hely, ahol feltehetően az iráni atomprogram legkényesebb és legvitatottabb részét, a 60 százalékos tisztaságú urán dúsítását végezték. Ezzel egy időben amerikai tengeralattjárókról vagy harminc Tomahawk rakétát lőttek ki az Izrael által már korábban is támadott iszfaháni és natanzi nukleáris létesítményekre.
Az Irán elleni izraeli légi háborúért kezdetben nem annyira lelkesedő Trump egy röpke hét alatt eljutott odáig, hogy az USA beavatkozzon. Izrael ugyanis nem rendelkezik a GBU-57 típusú bunkerrombolóval, amely a legnagyobb nem nukleáris bomba, és amelyet a legrejtettebb célpontok ellen fejlesztettek ki. A csak az USA által birtokolt fegyvert először vetették be, szakértők szerint pusztító hatását akár 60 méter mélységig kifejti. Egyelőre nem tudni, hogy a Trump bejelentése szerint ledobott 5-6 bunkerromboló mekkora kárt okozott Fordónál, a sugárzás megemelkedését egyelőre nem észlelték.
Az amerikai elnök a jelek szerint meg akarta lepni az iráni vezetést, hiszen órákkal az után rendelte el a támadást, hogy közölte: legfeljebb két hetet vár a „feltétel nélküli” iráni kapitulációra, ami az atomprogram, illetve az urándúsítás feladását jelentené. Ám amilyen könnyű lehetett Trump számára a USA-t is belerángatni a háborúba, olyannyira nehéznek bizonyulhat majd a konfliktus lecsillapítása. Kétségtelen, hogy Trump nagyszabású és igen kockázatos külpolitikai játszmába kezdett, és kétséges, hogy felkészülten, illetve megfelelő stratégiával a háttérben. Egyes vélemények szerint egyenesen belesétált Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő csapdájába.
Amióta a légitársaságok súlyos tízezreket számolnak fel a poggyászért, az nyer, aki megtanul praktikusan pakolni. Jobb előre felkészülni, hogy amikor tényleg odajutunk, pár perc alatt végezzünk vele, és a helyszűke se okozzon gondot. Íme tíz tipp egy veterán utazótól, hogy indulás előtt és után is flottul menjen minden.
Lehetséges forgatókönyvek.
Erről ír a világsajtó.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
