Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Szűk többséggel elfogadta az amerikai kongresszus Donald Trump elnök 9 milliárd dolláros költségvetési zárolási csomagját, amelyből 8 milliárd a külföldi segélyeket, 1,1 milliárd pedig a közszolgálati médiaszolgáltatásokat érinti, elvonva ezt az összeget a PBS tévécsatornát és az NPR közrádiót üzemeltető Corporation for Public Broadcastingtól.
Bár a költségvetési források feletti rendelkezés klasszikusan a Kongresszus kizárólagos jogköre, a republikánus többség ezúttal gyakorlatilag átengedte ezt a hatalmat az elnöknek, szinte változtatás nélkül jóváhagyva a Fehér Ház javaslatát.
A képviselőházban 216–213, a szenátusban 51–48 arányban ment át a csomag, mindkét házban két-két republikánus képviselő, illetve szenátor szavazott nemmel. Trumpék ezúttal a ritkán alkalmazott visszavonási (rescissions) eljáráshoz folyamodtak – azaz hivatalosan kérték a már jóváhagyott összegek visszavonását –, ami korábban szinte sosem járt sikerrel, mivel a kongresszus hagyományosan féltve őrzi a „kassza” kulcsát. Most azonban a republikánus párt hajlandó volt félretenni az alkotmányos egyensúlyokat a költségvetési fegyelem jegyében.
A demokraták szerint a lépés veszélyes precedenst teremt, mivel egyoldalúan, pártpolitikai alapon nyúltak bele már jóváhagyott, kétpárti támogatással elfogadott programok költségvetésébe – ez pedig alááshatja a jövőbeli költségvetési együttműködés alapjait, miközben szeptember 30-ig új költségvetésről kellene megállapodni a kormány leállásának elkerülése érdekében.
A Trump-kormányzat a szavazás előtt több engedményt is tett: kivette például a PEPFAR AIDS-segélyprogramra szánt 400 millió dolláros vágást, és védelmet biztosított egyes célzott programoknak (pl. jordániai, egyiptomi segélyek, Food for Peace, globális egészségügy).
