Golyófogónak emelte maga elé a lojális katonáját Macron a kormányfői posztra
Sikeresen kézben tartott miniszteri tárcát ad fel Sébastien Lecornu, az új francia miniszterelnök a manapság igencsak ingatag posztért cserébe.
Emmanuel Macron elnök 2017-ben törölte a szolidaritási vagyonadót, most jobbról és balról is azért támadják az új kormányt, hogy keményebben adóztassa meg a szupergazdagokat, de a miniszterelnök egyelőre ellenáll.
Franciaországban egyre nagyobb politikai és társadalmi nyomás nehezedik a kormányra, hogy a költségvetési hiány csökkentése érdekében újjáélessze a gazdagokat sújtó vagyonadót. A szeptember elején kinevezett 39 éves miniszterelnök (korábban védelmi miniszter), Sébastien Lecornu – Emmanuel Macron elnök ötödik kormányfője két év alatt – a 2026-os költségvetés előkészítésekor „egyszerre szembesül a baloldal, Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülése és saját centrista szövetségesei követeléseivel” – írja a Bloomberg. A bal- és jobboldali pártok az „adóigazságosságot” tűzték zászlajukra, és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik a kormányt, ha nem enged.
A vita középpontjában a milliomosokat és nagyvállalatokat érintő vagyon- és jövedelemadók állnak. A baloldal a neves közgazdászról elnevezett „Zucman-adót” támogatja – két százalék vagyonadó a 100 millió euró fölötti magánvagyonokra –, míg Le Pen pártja enyhébb, a pénzügyi vagyonra, spekulációra és osztalékokra kivetett adókkal operálna. Macron eddigi politikája a beruházásbarát, alacsonyabb adóterhelésre épült, ami csökkentette a munkanélküliséget és növelte a külföldi befektetéseket, de „a gazdagok elnöke” jelzőt is kiérdemelte. Macron előző kormányfője, Michel Barnier is megpróbálkozott a gazdagok és a nagyvállalatok megadóztatásával, erről itt írtunk részletesen.
Sikeresen kézben tartott miniszteri tárcát ad fel Sébastien Lecornu, az új francia miniszterelnök a manapság igencsak ingatag posztért cserébe.
Elnöksége alatt, 2017-ben törölték el a gazdaság élénkítését szem előtt tartva az 1989 óta létező szolidaritási vagyonadót (ISF), amely minden Franciaországban élő személyt érintett, akinek vagyona meghaladta a törvényi küszöböt, ez az utolsó évben 1,3 millió euró körül volt, a progresszív adókulcs 0,5-1,5 százalék között mozgott. A helyébe lépő ingatlanadó (IFI) jóval szűkebb körben adóztatja a tehetőseket, ám a fentiek alapján a Zucman-adó kifejezetten csak a szupergazdagokat érintené, szemben a korábbi ISF-fel.
Lecornu óvatosan jelezte, hogy lesznek adóemelések, de nem akarja visszahozni a régi vagyonadót. Ugyanakkor a kormány már a 2025-ös büdzsében is megadóztatta a legnagyobb cégeket és a 250 ezer eurónál többet keresőket, és ezek egy részét akár állandósíthatják. A közvélemény-kutatások szerint a franciák túlnyomó többsége – még Macron hívei is – támogatja a leggazdagabbak nagyobb mértékű megadóztatását.
Augusztus végén Magyar Péter is bejelentette a maga vagyonadóval kapcsolatos elképzeléseit: a Tisza párt választási győzelme esetén az 5 milliárd forint feletti vagyonokat adóztatná meg, hatálya ingatlanra és ingóságokra is kiterjedne. Az adó alapját az illetékmentes ajándékozási körben lévő közeli hozzátartozókkal együtt kell kiszámolni, ezzel érnék el ugyanis, hogy házastárs, vagy a gyerekek nevére átíratással nem lehessen majd kikerülni az adófizetést.
Számításaik szerint a bevezetendő vagyonadóból nagyságrendileg annyi bevétele lesz a költségvetésnek, mint amennyibe kétmillió magyar személyi jövedelemadójának csökkentése kerül majd.
Elkészültek a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai munkacsoportjának javaslatai. Az időzítés nem véletlen, a kormányközeli média napok óta a Tisza Párt brutális adóemelési terveiről beszél, amihez még egy kamu kalkulátort is létrehoztak.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.