A minimálbér két számjegyű emelkedésére van esély, de a 13 százalékos emelésnek kicsi a lehetősége – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 14. Makrokonferenciáján.
Nagy Márton felidézte, hogy a hároméves bérmegállapodás alapján idén januártól 9 százalékkal nőttek a minimálbérek, jövő januártól 13 százalékos, 2027-től pedig 14 százalékos minimálbér-emelkedés lenne esedékes. A tervezett makrogazdasági pálya ugyanakkor elmozdult, ezért az érintettek most vitatkoznak az emelés mértékén – közölte.
A miniszter arra számít, hogy a munkavállalói érdekképviseletek 12-13 százalékos emelést kérnek majd, a munkáltatók pedig 9-10 százalékot. Az állam segíthet „összehúzni” a két oldalt, de hogy ez mennyibe kerül, az azon is múlik, milyen távol lesznek egymástól az álláspontok – fogalmazott.
A kormány az elmúlt 15 évben 28-ról 13 százalékra vitte le a szociális hozzájárulási adót – mondta a miniszter. A munkáltatók kérik a 12 százalékra csökkentését, de az 1 százalékpontos csökkentés évente 200 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből.
A költségvetés szempontjából fájdalmas lépés, de nem biztos, hogy el lehet kerülni, ha két számjegyű minimálbér-emelkedést szeretnénk – fejtette ki.
Hozzátette: meg kell egyezni a garantált bérminimum emeléséről is, ami általában 2 százalékponttal kevesebb.
A harmadik negyedéves GDP-adatok október végén jelennek meg. Nagy Márton úgy látja, hogy a bérmegállapodás november elején-közepén jöhet létre.
Korábban is voltak jelei annak, hogy nem lesz tartható a beharangozott 13 százalékos emelés. Már tavasszal arról írtunk, hogy a rossz gazdasági adatok és a kormány által biztosított nagy mennyiségű adókedvezmények következtében egyszerűen nem lesz elég pénz az államkasszában az emelés kigazdálkodására.
Persze az okokat a kormány máshogy látta, a minimálbér emelésének fő kerékkötője szerintük természetesen Brüsszel, ahogyan azt múlt hónapban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ki is fejtette.
