Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
„Az EU rémes vámmegállapodást kötött, ami a magyar és az uniós vállalkozásoknak is hátrányos, nemcsak az ipart és a munkahelyeket veszélyezteti, hanem a 3 éves bérmegállapodás betartása elé is jelentős akadályt gördít” – véli Czomba Sándor államtitkár az NGM közleménye szerint.
A munkavállalók, a munkáltatók és a kormány 2024 őszén 2026-ra 13 százalékos emelésben állapodtak meg, ám a megállapodás része, hogy ha bizonyos gazdasági mutatók a vártnál rosszabbul (vagy jobban) alakulnak, akkor az egyezséget újratárgyalják. És ha nem sikerül megegyezniük, akkor az emelés mértéke automatikusan kisebb (vagy nagyobb) lesz.
A megállapodásban az alábbi paraméterek szerepelnek (a 2025-ös adatoktól függ a 2026-os emelés):
- GDP-növekedés: 3,4 százalék,
- infláció: 3,2 százalék,
- a bruttó átlagkereset növekedése: 8,7 százalék.
Ha a fentiekhez képest összesítve egy százalékpont eltérés mutatkozik, a 2026-os emelést újratárgyalják. Ha nem sikerül megállapodni, akkor az emelés annyi százalékponttal lesz kisebb (vagy nagyobb), amekkora az összesített eltérés. A fenti paraméterkritériumok közül az átlagkereset emelkedése teljesülhet.
A kormány jelenleg az idei évre egyszázalékos gazdasági növekedést vár, és még ez is optimistának tekinthető. Az infláció 4,7 százalék lehet éves átlagban (ez az MNB legfrissebb előrejelzése).
Piac
Reviczky Zsolt
Mivel a megegyezésben rögzített GDP-növekedéstől elmaradó tény csökkenti, a magasabb infláció viszont növeli a kialkudott minimálbér-emelési mértéket, jelen állás szerint a megállapodást újra kell tárgyalni, ha pedig az automatizmus lépne életbe, akkor nem 13, hanem csak 12 százalék körüli lenne az emelés.
Az államtitkár ugyan az EU–USA kereskedelmi megállapodásra mutogat, de ez nyilvánvalóan hamis magyarázat. A magyar gazdaság évek óta stagnál, az idei első fél év 0,1 százalékos visszaesést hozott – amit aligha az augusztusi vámmegállapodás okozott.
