Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Orbán Viktor és Nagy Elek MKIK-elnök hétvégi bejelentése után megugrott az érdeklődés az új, fix évi háromszázalékos kamatozású Széchenyi-hitelek iránt: a Bankmonitornál egyetlen hétvégén annyian regisztráltak, mint máskor egy teljes hónap alatt.
A programban több konstrukció kamata csökkent három százalékra – így a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Likviditási Hitel MAX+ és a Turisztikai Kártya MAX+ –, miközben korábban a szabad felhasználású Széchenyi Kártya-termékek 4,5 százalékos kamatozás mellett voltak elérhetők. A beruházási célú Széchenyi-hitelek kamata azonban eddig is három százalék volt.
A jogosultsági feltételek szigorúak: egy lezárt üzleti év (tehát a hitelekre 2024-ben alakult cég nem pályázhat), köztartozás-mentesség, tiszta KHR-státusz és stabil tulajdonosi háttér, a negatív éves eredmény mellett viszont kicsi az esély a hitelfelvételre – írja a Bankmonitor.
A bankok a hitelösszeg meghatározásakor jellemzően az éves árbevételhez viszonyítanak: hüvelykujjszabály, hogy nagyjából annak húsz százaléka lehet a plafon, de ezt a meglévő hitelek és törlesztések tovább szűkíthetik. Így egy 50 millió forintos árbevételű cég nem számíthat 50 millió forintnyi likviditási kölcsönre.
Kisebb múltú vállalkozásoknak alternatíva a Széchenyi Mikrohitel MAX+, amelynél a keret felső határát 150 millió forintra emelték, ugyanakkor jellemzően ingatlanfedezetet és erős üzleti tervet kérnek. Összességében a háromszázalékos kamat kedvezőnek tűnik, de a konstrukció ettől még banki hitel marad: a bírálat és a fedezeti, működési követelmények teljesítése nélkül nem jár automatikusan a maximális összeg.
