A világhírű politológus szerint az amerikai elnök „halálosan komolyan gondolja” Grönland megszerzését, az Európai Unió vele szembeni stratégiája pedig megbukott.
A Grönlandot mindenáron magáénak akaró Donald Trumpról írt véleménycikket Francis Fukuyama világhírű filozófus és politológus. A Persuasion lapban megjelent írás azután született, hogy az amerikai elnök a hétvégén bejelentette, február 1-jétől 10 százalékos vámot vet ki arra a nyolc európai országra, amelyek beleegyeztek, hogy csapatokat küldenek Grönlandra. A vámok június 1-jéig 25 százalékra emelkednek, amennyiben nem támogatják a jelenleg Dánia autonóm területeként működő sziget eladását az Egyesült Államoknak.
„Az elmúlt néhány hónapban vita folyt arról, hogy Trump komolyan gondolja-e Grönland kisajátítását, vagy csak ugratja az európaiakat. Valójában halálosan komolyan gondolja” – állapította meg rögtön a véleménycikke elején Fukuyama, hozzátéve, hogy amerikai állampolgárként azt javasolja „sok európai barátjának”:
Ne hátráljanak meg ebben a konfrontációban.
Fukuyama szerint a Trumppal szemben eddig folytatott európai stratégia, miszerint különböző engedményekkel, hízelgéssel és ajándékokkal meg lehet nyugtatni az elnököt, megbukott, „ezért azonnal fel kell adni”.
António Costa, az Európai Tanács elnöke január 22-ére rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Brüsszelbe. Nem videokonferenciát, hanem személyes ülés szerveznek, egyetlen téma lesz napirenden: a transzatlanti kapcsolatok. A csúcstalálkozón a vezetők dönthetnek az eddig még soha nem alkalmazott, úgynevezett Kényszerellenes Eszköz aktiválásáról az USA-val szemben
„Donald Trump alapvetően egy zsarnok, aki mindenkit uralni akar maga körül. Megpróbálni engedményekkel megnyugtatni őt ostoba vállalkozás: ő megveti a gyengeséget és azokat, akik azt mutatják” – fogalmazott a politológus, emlékeztetve az EU és az Egyesült Államok tavaly tavasszal kötött kereskedelmi megállapodására, amelyben az Unió anélkül fogadta el az európai árukra kivetett 15 százalékos vámot, hogy az amerikai termékekkel szemben megtorlást alkalmazott volna.
„Ez rossz döntés volt. Az EU-nak (amely a népesség és a gazdagság tekintetében egyenrangú az Egyesült Államokkal) közös álláspontot kellett volna kialakítania, és megtorlást kellett volna alkalmaznia” – vélekedett Fukuyama, hozzátéve, hogy Grönland feladása sem fogja „megnyugtatni” Trumpot, sőt, „később majd visszatér, hogy még többet kérjen”.
Az amerikai elnök a norvég miniszterelnöknek küldött levelében vallott a motivációjáról.
A politológus szerint bár az európaiaknak vannak – elsősorban biztonsági – érveik a békéltető politika mellett, Trump Amerikája már régen bizonyította, hogy nem lesz megbízható szövetséges, ha a helyzet úgy hozza. „Már otthagyta Ukrajnát, és novemberi nemzetbiztonsági stratégiájában kijelentette, hogy Európa lemaradt a nyugati féltekétől az amerikai prioritások tekintetében” – írta.
Fukuyama szerint az európaiaknak szem előtt kell tartaniuk, hogy azok az országok, amelyek tavaly szembeszálltak Trump fenyegetéseivel – köztük Kína, India és Brazília –, mind jól teljesítettek, és nem kellett meghátrálniuk, sőt, vezetőik hazai támogatottsága nőtt, Kína esetében pedig az Egyesült Államok sokkal együttműködőbbé vált.
„Az európaiaknak emlékezniük kell arra, hogy Donald Trump nem azonos az Egyesült Államokkal. Az amerikaiak többsége elkeseredett és felháborodott a politikája miatt, és valószínűleg ellene és a Republikánus Párt ellen fog szavazni a közelgő félidős választásokon. Lehet, hogy a világnak globális recesszióval kell szembenéznie, mivel egyre több ország áll ki és alkalmaz valamilyen megtorlást Trump és a politikája ellen. De egy amerikai politikusnak, aki fegyverként és a területi terjeszkedés eszközeként akarja felhasználni a kereskedelmet, fájdalmas leckét kell kapnia” – írta végül Francis Fukuyama.
Az amerikai elnök az első ciklusához képest is sokkal vadabbul rángatta tavaly az USA kormányát, de a frontális karambolok előtt az utolsó pillanatban mindig korrigált – a nagy kérdés most, hogy így tesz-e Grönland ügyében is. Az elmúlt 12 hónapban azonban enélkül is alaposan a feje tetejére állította az amerikai gazdaságot és politikát - és ezzel karöltve a világgazdaságot és a globális politikát is. Visszatekintünk Trump előző egy évének legfontosabb eseményeire.
