Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Január elsején Kína teljesen leállította az Oroszországból származó áramimportot, írja a Vg.hu. A lap az orosz Kommerszantot idézve azt írja, a két ország közötti villamosenergia-szállítási szerződés 2037-ig érvényes, Peking azonban még a szerződésben rögzített minimális villamosenergia-mennyiséget sem kívánja importálni.
A Frankfurter Rundschau német hírportál értesülései szerint Peking azért döntött így, mert megemelkedett az orosz exportáram ára, január elsejétől már meghaladja a kínai belföldi árakat, ezért Kínának egyszerűen nem éri meg most villamos energiát vásárolni Moszkvától.
A orosz energiaügyi minisztérium azt közölte, hogy továbbra is prioritás számára a távol-keleti régió növekvő villamosenergia-igényének kielégítése, és a megállapodásban rögzített feltételek függvényében a Kínába irányuló szállítások is újraindíthatók.
https://hvg.hu/gazdasag/20260119_kozel-30-eve-nem-robbantott-akkorat-a-kinai-kulkereskedelem-mint-tavaly
Kína az InterRAO vállalattól kapja az orosz áramot. A két ország között még 2012-ben aláírt áramellátási szerződés 25 évre mintegy 100 milliárd kilowattóra szállítását írja elő. Az áram szerződésben rögzített árképlete nem ismert, de a Kommerszant szerint valószínűleg a Távol-Keleten alkalmazott egységes tarifa szolgál irányadóként árként, emellett a villamosenergia-hálózat átviteli díjait is figyelembe veszik a számításban. A kínai importőrök ezt követően a villamos energiát végfelhasználói áron értékesítik.
A Vg rámutat: még az áramimport lefékezése előtt visszaesett az orosz–kínai kereskedelem általános volumene, az tavaly a 2024-es rekordszint után mérséklődött, sőt, öt év után először csökkent. A két ország közötti kereskedelem összértéke 1630 milliárd jüan, vagyis nagyjából 234 milliárd dollár volt. A visszaesést a kínai autók iránti kereslet csökkenése és a Kína által importált orosz nyersolaj mennyiségének visszaesése okozta.
