Korábbi cikkünket frissítettük a Külgazdasági és Külügyminisztérium reagálása után.
Washingtonban közös nyilatkozatot írt alá Magyarország több közép- és kelet-európai országgal, valamint az Egyesült Államokkal a régió földgázellátásának biztonságáról. A dokumentum tartalmáról azonban utólag vita bontakozott ki: cikkünk korábbi verziójának megjelenése után Szijjártó Péter a Facebookon reagált. A külügy álláspontja szerint az aláírt szövegben Oroszország említés szintjén sem szerepel, a bolgár kormány honlapján közzétett hivatalos összefoglaló, amelyet a HVG feldolgozott, azonban kifejezetten az orosz forrásoktól való eltávolodást emelte ki.
A nyilatkozatot a hét elején, a Transzatlanti Földgáz-együttműködési Csúcstalálkozón írták alá. A dokumentum célja a közép- és kelet-európai térség földgázellátásának biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tétele, a források diverzifikálása, valamint az infrastruktúra fejlesztése. A magyar külügyminiszter washingtoni útjáról szóló Facebook-bejegyzéseiben a megállapodás részleteire nem tért ki, a közös nyilatkozat aláírását külön nem hangsúlyozta.
Cikkünk korábbi változata egy, a bolgár energetikai minisztérium honlapján megjelent összefoglalóra hivatkozva ismertette a nyilatkozat tartalmát. A bolgár kormány tájékoztatása szó szerint így fogalmaz:
„A fórum alatt 12 európai ország és az USA aláírt egy Közép- és Kelet-Európa földgázellátásának fejlesztésére vonatkozó közös nyilatkozatot. Az aláírók között van Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia, Ukrajna és az USA – országok, amelyek biztonságosabb, kiszámíthatóbb és független energiaellátási megoldásokat keresnek a térség számára.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A dokumentum egyértelműen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megbízható és diverzifikált forrásokból biztosítsák a földgázellátást, hogy versenyképesebb és kiszámíthatóbb legyen a nyersanyagok ára, hogy kiküszöböljék az orosz forrásokat a Közösség energiaegyensúlyából az európai politikákkal és jogszabályokkal összhangban, és hogy szorosabb energiapartnerség jöjjön létre Európa és az Egyesült Államok között.
A részt vevő országok célja, hogy fokozatosan csökkentsék az egyetlen beszállítótól való függőséget, és rugalmasabb és fenntarthatóbb gázpiacot építsenek ki.”
A cikk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium levelében is vitatta az állításokat. A tárca szerint az aláírt dokumentum „Közép-Európa energiabiztonságának fejlesztéséről szól”, és abban „Oroszország vagy az orosz gáz egyetlen szóval sem szerepel”. Közlésük szerint
a tárgyalások során létezett olyan tervezet, amelyben ez megjelent, de Magyarország módosításokat javasolt, és végül egy olyan szöveg született, amelyet a magyar fél is elfogadhatónak tartott.
A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország értelmezésében a diverzifikáció nem a meglévő ellátási útvonalak felszámolását jelenti, hanem további források és útvonalak kiépítését. Álláspontjuk szerint a kormány nem kívánja lecserélni az „olcsó és megbízható” orosz energiaforrásokat drágább és kevésbé kiszámítható alternatívákra, mert ez a rezsicsökkentés feladásával járna.
Cikkünk címét a megjelenés után módosítottuk. Az eredeti cím azt sugallta, hogy a washingtoni nyilatkozatban kifejezett utalás szerepel az orosz gázról, ezt azonban a külügyminiszter vitatta, és a nyilvánosságra került egységes dokumentumszövegben – szemben a bolgár tájékoztatással – sem szerepel név szerint Oroszország. A cím átírásával és cikkünk frissítésével ezt a pontosítást érvényesítettük.
Szijjártó a washingtoni találkozóról korábban annyit írt, hogy az ország földgázellátásban amerikai vállalatok is szerepet játszanak, jelezve, hogy
immár két amerikai vállalattal írt alá szerződést földgáz, részben LNG vásárlásáról, és Romániával is tárgyalásban áll Magyarország.
A miniszter alig két hónapja a Chevronnal kötött gázszállítási megállapodást, a mostani új partner a ConocoPhillips lett.
https://hvg.hu/gazdasag/20260127_orosz-gaz-vasarlas-futes-energia
