A kormány által vártnál jóval kevesebben fordították lakáscélra nyugdíjpénzüket
300 milliárdra számítottak, a pénztártagok viszont 120 milliárdot vettek ki, hogy lakásra költsék.
Átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak, de harmaduknál két számjegyű volt a bővülés. Ez, a tavaly év végi 3,3 százalékos inflációt nézve szép reálhozamot jelent – írja az azenpenzem.hu az MNB adatai alapján.
Az MNB jelezte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak 2023-ban és 2024-ben is két számjegyű nettó hozammal zártak, és a tavalyival együtt az elmúlt két évtized messze legjobb hozamteljesítményét érték el az előző három évben.
Tavaly is jellemzően a magasabb kockázatot vállaló, részvény és befektetési jegy túlsúlyos pénztári portfóliók teljesítettek a legjobban.
- A 10 éves nettó hozam átlagosan 6,56 százalék – 5,68 százalékos infláció mellett,
- a 15 éves 6,77 százalék – 4,4 százalékos infláció mellett,
- a 20 éves 6,36 százalékos lett – 4,68 százalékos infláció mellett.
Ez alapján összességében átlagosan 1,61 százalékos reálhozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak az elmúlt 20 évben.
Ki hozta a legtöbbet ?
2025-ben
- az Artisjus 27,9
- az Allianz kockázatvállaló portfoliója 23,62
- a Pannónia Smaragd portfoliója -0,47 (20 éves távon átlagosan 5,68),
- az Alfa Megatrend portfoliója 0,48 (15 éves távon viszont 7,69) százalékos hozamot ért el.
A pénztárak jó teljesítménye különösen látványos azoknál, akik kitartottak a magánkasszák mellett, és nem engedtek a kormány zsarolásának, amikor lenyúlta a magánnyugdíjvagyont. Az ő pénzük azóta duplájára-triplájára hízott.
Átlag nyolc hónapig lehet csak kihúzni abból a pénzből, amit a nyugdíj-megtakarításból kivesznek a magyarok
Nemcsak a régiós versenytársakétól marad el a magyar nyugdíjpénztári megtakarítások szintje, hanem a gazdaság méretéhez képest is csökken. Ez erősíti a jelenlegi fogyasztást, de évek múlva visszaüthet.
