Elmagyarázta a KSH, miért nem jelent meg az inflációs adatokban a januári rezsistop hatása

A vezetékes gáz és az elektromos energia átlagárát a Központi Statisztikai Hivatal a háztartások tényleges fogyasztási adatai alapján határozza meg – magyarán ha (mint például januárban) megugrik a fogyasztás, és több háztartás lépi túl a rezsicsökkentett keretet, akkor a gáz vagy áram átlagára is emelkedni fog.

Mivel a januári többletfogyasztás után járó állami támogatás csökkenti az átlagos egységárat, annak hatása a statisztikában is megjelenik, ez azonban csak 2026 márciusától lesz látható, annak statisztikai elszámolása egy éven keresztül történik – írja a KSH közleményében.

2026 márciusában és áprilisában a havi diktálás alapján számlázó fogyasztók kedvezményei jelennek meg az árindexben. 2026 májusától 2027 februárjáig pedig azoké a háztartásoké, amelyek éves vagy hőmérsékletfüggő elszámolással fizetik az energiaszámláikat. A statisztikában tehát a kedvezmény nem a fogyasztás tényleges időpontjában, hanem a számlázás idején jelenik meg – teszik hozzá.

Az európai összehasonlításra szolgáló harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) esetében eltérő a módszertan, a háztartási energia elszámolása éves szemléletben történik. Az uniós szabályok szerint a fogyasztási súlyok a naptári év során rögzítettek – 2026-ban például a 2025-ös fogyasztási szerkezet szolgál a számítás alapjául. Az átlagárak azonban mindig az adott időszak díjszabási feltételeit tükrözik. Mivel a kedvezmény pontos részletei a 2026 februárjában közzétett rendeletben váltak elérhetővé, ezért a kedvezmény hatását is ettől a hónaptól kezdődően számolja el a KSH.

A távfűtés esetében a kedvezmények elszámolása az önkormányzatok számlázási gyakorlatához igazodik. Mivel a települések többsége 2026 februárjában számlázta ki a kedvezményt a fogyasztóknak, annak hatása túlnyomórészt ebben a hónapban jelenik meg a hazai, és az európai inflációs mutatókban.