Trump mérlegeli, hogy egy katonai akció keretében elrabolja az iráni uránt
A Wall Street Journal forrásai szerint az elnök még nem döntött a műveletről, mert az komplex és kockázatos lenne, de alapvetően nyitottnak mutatkozik a tervre.
Donald Trump szemlátomást feloldotta vagy legalábbis enyhítette a Kubába irányuló olajszállítás amerikai blokádját, miután vasárnap azt mondta, „nincs baja” azzal, ha bármelyik ország nyersolajat küld a szigetországba, miközben egy orosz tankerhajó megközelítette a kubai partokat.
„Ha egy ország most azonnal olajat akar Kubába küldeni, azzal semmi bajom, akár Oroszországról van szó, akár nem”
– idézi a Reuters Trumpot.
Az elnök minderről az Air Force One fedélzetén beszélt, ahol tovább kritizálta a kubai kormányt, viszont együttérzést mutatott Kuba népe iránt. „Kubának vége. Rossz a rezsimjük. Nagyon rossz és korrupt a vezetésük, és hogy kapnak-e egy hajón olajat, az nem fog számítani. Én inkább beengedném, akár Oroszországról, akár bárki másról van szó, mert az embereknek fűtésre, hűtésre és minden másra szükségük van.”
A szankcionált orosz árnyékflotta egy hajója vasárnap Kelet-Kuba partjainál tartózkodott a hajókövetési adatok szerint, és várhatóan hétfőn éri el a kikötőt. Az Anatolij Kolodkin nevű tanker Primorszk kikötőjéből indult, mintegy 650 ezer, más források szerint 730 ezer hordó nyersolajat szállít. A Reutersnek nyilatkozó szakértő szerint ez mintegy két és fél hétre elegendő olaj Kubának, de ez körülbelül egy hónapra is elnyújtható.
Dízelt importált volna az amerikai nagykövetség Havannában, a kubai kormány elutasította a szégyentelennek nevezett kérést
Donald Trump szankciói miatt gondok vannak az energiaellátással, felmerült, hogy csökkentik a külképviselet személyzetének létszámát.
Miközben Trump a kubaiakért aggódik, hétvégén azt is nyíltan kimondta egy fórumon, hogy Irán után „Kuba a következő”, aztán arra kérte befektetői közönségét, hogy tegyenek úgy, mintha ezt nem mondta volna.
Trump szerint már megtörtént a rezsimváltás Iránban, az új vezetők pedig „észszerűek”
Donald Trump amerikai elnök az iráni vezetést észszerűnek, amerikai kritikusait pedig hülyének nevezte, miközben azon elmélkedett, hogy elfoglalná a legfontosabb iráni olajkikötőt is magában foglaló Kharg-szigetet.
Az Egyesült Államok január 3-án állította le a venezuelai olajexportot Kubába, miután megbuktatta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy büntetővámokat vet ki minden más országra, amely nyersolajat szállít Kubába. Mexikó, amely Venezuela mellett Kuba legnagyobb szállítója, ezután leállította a szállítmányokat.
Miguel Díaz-Canel elnök szerint ennek eredményeként Kubába három hónapja nem érkezett olajtanker, ami súlyosbította az energiaválságot, szigorú benzinkorlátozáshoz és sorozatos áramszünetekhez vezetett a 10 milliós országban. Kubai egészségügyi tisztviselők szerint a válság növelte a kubai rákos betegek, különösen a gyermekek halálozási kockázatát.
Nincs áram, üresek a boltok, üresek a benzinkutak, de már a Castro név sem úgy cseng, mint régen
Keserű Fidel Castro hatalomra jutásának 67. évfordulója Kubában. A rendszer fennmaradását egyszerre fenyegeti Donald Trump harciassága és a venezuelai olaj nélkül krónikussá váló benzin- és áramhiány, miközben a gazdaság példátlan válságba süllyedt.
