-Donald Trump azt mérlegeli, hogy katonai akciót indít az iráni urán megszerzésére, írja kormányközeli forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal.
A lap szerint közel ezer font – több mint 450 kiló – urán lenne a kiszemelt zsákmány, mely megszerzéséhez partra kellene szállni Iránban. Az akció valószínűleg többnapos, komplex és kockázatos művelet lenne, ezért az elnök még nem hozta meg róla a végső döntést. Viszont Trump általánosságban véve nyitott a tervre, mivel ezzel elérné a legfőbb célját: meggátolná, hogy Irán valaha is atomfegyvert gyártson.
https://hvg.hu/360/20260329_irani-haboru-ara-amerikai-koltsegek-usa-donald-trump-raketak-dronok-pentagon-finanszirozas
Egy ilyen akcióhoz az amerikai katonákat minden bizonnyal iráni föld-levegő rakéták és drónok tüzében kellene a helyszínre reptetni. Landolás után a katonáknak biztosítaniuk kellene a területet, melyet előbb aknamentesíteni kellene.
Az urán kinyerését minden bizonnyal egy elit különleges műveleti csapatnak kellene végeznie, amelyet kifejezetten a radioaktív anyagok konfliktusövezetekből történő eltávolítására képeztek ki. A nagy dúsítású uránt valószínűleg 40-50 speciális tartályban tárolják, ezeket szállítótartályokba kellene helyezni, a zsákmány pedig több teherautót is megtölthetne, mondta a WSJ-nek Richard Nephew, a Columbia Egyetem vezető kutatója.
Ha nem áll rendelkezésre repülőtér, egy ideiglenes repülőteret kellett létrehozni a berendezések behozatalára és a nukleáris anyag elszállítására. A teljes művelet napokig, vagy akár egy hétig is eltarthatna, mondták szakértők a WSJ-nek.
Mielőtt Izrael és az Egyesült Államok tavaly júniusban légicsapásokat mért Iránra, az ország állítólag több mint 400 kilogramm 60%-os, magasan dúsított uránnal és közel 200 kilogramm 20%-os hasadóanyaggal rendelkezett, amely könnyen átalakítható 90%-os fegyverminőségű uránná.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint az urán főként a júniusban az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott három helyszín közül kettőben található: egy földalatti raktárban az iszfaháni nukleáris komplexumban és egy rejtekhelyen Natanzban. Szakértők szerint az irániak rendelkeznek centrifugákkal az urándúsításhoz, és képesek egy új földalatti dúsítóhely létrehozására.
https://hvg.hu/vilag/20260329_iran-usa-szarazfold-haboru-tamadas
Egy kormányközeli forrás szerint Trump emberei az elnök utasítására igyekeznek nyomást gyakorolni Teheránra, hogy a háború befejezésének feltételeként önként adják át az uránt. Trump a politikai szövetségeseivel folytatott beszélgetéseiben világossá tette, hogy az irániak nem tarthatják meg az anyagot, és azt is kinyilvánította, hogy erőszakkal foglalja le, ha Irán nem adja át.
Vasárnap este Trump újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Iránnak meg kell tennie, amit az Egyesült Államok követel, különben „nem lesz országuk”. Irán uránkészletére utalva Trump azt mondta: „Oda fogják adni nekünk az atomport.”
„A Pentagon feladata, hogy előkészületeket tegyen annak érdekében, hogy a főparancsnok maximális választási lehetőségekkel rendelkezzen. Ez nem jelenti azt, hogy az elnök döntést hozott” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára. A Pentagon viszont nem kommentálta az ügyet a WSJ-nek, és az amerikai Központi Parancsnokság szóvivője sem kívánt nyilatkozni nekik.
Az USA elkerülhetné a veszélyes katonai műveletet, ha Irán beleegyezne, hogy békemegállapodás részeként átadja uránját. Volt már ilyesmire példa: az USA békés körülmények között 1994-ben Kazahsztánból szállított ki uránt, 1998-ban pedig egy Nagy-Britanniával közös műveletben egy Tbiliszi-közeli reaktorból szállítottak ki magas dúsítású uránt, mely egy skóciai nukleáris komplexumba került.
Nemcsak az iráni urán került célkeresztbe: Donald Trump vasárnap azt nyilatkozta, imádná megszerezni az iráni olajat. Mindeközben tengerészgyalogosok ezreit küldte az iráni partok közelébe, és növelve egy amerikai partra szállás válószínűségét. Ennek legnyilvánvalóbb helyszíne az iráni olajexport számára kulcsfontosságú Hárg-sziget lenne.
