Horvátország előkészítő és magas szintű tárgyalásokat kezdeményez Magyarországgal a Mol–INA-vita rendezése érdekében – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerdán Dubrovnikban, a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján – írja az MTI.
Zágráb előkészítő egyeztetést, majd magas szintű tárgyalásokat szeretne Magyarországgal, amelyek „új kezdetet” jelenthetnének a Mol–INA-kapcsolatokban, és megoldást hozhatnak a nyitott kérdésekre. A horvát miniszterelnök az INA privatizációját a nyugat-balkáni állam egyik legnagyobb stratégiai hibájának nevezte, és hangsúlyozta: az energetikai szektorban működő nemzeti vállalatok hasonló privatizációja nem ismétlődhet meg.
Egy amerikai bíróság nemrég ismét a Mol javára döntött a régóta húzódó vitában. Az Egyesült Államok washingtoni szövetségi körzeti bíróságának bírája, Amir H. Ali nemrégiben ismét a Mol javára döntött. A határozat szerint Horvátországnak 286 millió dollárt kell fizetnie a magyar olajvállalatnak. Ugyanez a bíró már 2025-ben elutasította Horvátország fellebbezését a 2022-es döntéssel szemben, amely 183,94 millió dollár kártérítést ítélt meg a Molnak. Az összeg azóta a költségek és kamatok miatt tovább nőtt.
https://hvg.hu/kkv/20260310_horvatorszag-elvesztette-a-mol-elleni-peret-236-millio-dollart-kell-fizetnie
A Mol még 2013-ban azzal az indokkal indított eljárást a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), hogy a horvát kormány nem teljesítette a horvát állami olajcég, az INA privatizációjából eredő, a nemzetközi megállapodásokban biztosított szerződéses kötelezettségeit. Ennek egyik fontos része az, hogy a horvát törvényhozás nem biztosította a gázpiac liberalizálását, ugyanakkor amiatt is tiltakozott, hogy Horvátországban büntetőeljárást indítottak a Mol felvásárlása miatt.
A horvát állam válaszul 2014-ben az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz fordult, amely Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
2022 júliusában az ICSID az UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítették.
A Mol 2003-ban szerzett 25%-os tulajdonrészt a horvát cégben, 2008 végén ezt 49% fölé emelte, és megszerezte az irányítási jogokat is. A zágrábi kormány később azzal vádolta meg az ügylet idején a kabinetet vezető Ivo Sanadert és Hernádi Zsoltot, az olajcég elnök-vezérigazgatóját, hogy a Mol vesztegetéssel szerezte meg az irányítást.
