Már egy kis eső is csodát tesz: drasztikusan visszaesett a fogyasztás a fővárosi agglomeráció vízhiánnyal küzdő településén
Néhány locsolást kiváltott a csapadék, az érdiek el is tették a slagot a sufniba.
Egyre ritkábbak a „normál Duna-vízszintek”, egyre gyakrabban kell „szélsőséges üzemtani állapotban” működnie a vízszolgáltatásnak – figyelmeztetett posztjában a Fővárosi Vízművek. A kisvíz idején jellemzően
kevesebb víz jut a parti szűrésű csáposkutakhoz, így nagyobb az igénybevételük,
de a vízművek szerint jelenleg ez nem kritikus mértékű, és kellő mennyiségű vizet tudnak biztosítani. Ilyenkor – jellemzően a Duna 120 centiméter alatti budapesti vízállásánál, amikor „kisvízi üzemben” működnek –, mint korábban írták,
- átcsoportosítják a termelést olyan kutakra, amikben ilyenkor is magasabb a vízszint, és így el tudják kerülni, hogy a kisebb vízadó képességű kutak tönkremenjenek;
- a Szentendrei-szigeten (borítóképünk is ott készült) minden olyan kutat leállítanak, amelyekben 1 méter alá csökken a vízszint, és csak pár óránként kapcsolják be, hogy üzemkészek maradhassanak.
A vízművek szerint a víz minősége nem romlik alacsony vízállás idején, és felkészültek az ilyen helyzetekre. Arról is írtak, hogy tavaly 111 napon 120 cm alatt volt, és 27 napon még a 100 cm-t sem érte el a Duna budapesti vízállása, ami most 71 centiméter körül alakul a vízügy adatai szerint, de várhatóan emelkedni fog.
A júniusi extrém hőségben Magyarország több térségében is akadozott a vízellátás, miután a helyi vízművek kapacitásait meghaladta a meleg miatt megnövekedett vízigény. A vízhiány problémája Budapestet nem érintette, de az agglomerációban több településen is korlátozásokat kellett bevezetni, ahogy több vidéki térségben is, a helyzeten némi csapadék javított.
