A piaci szereplők egyre kisebb esélyt látnak arra, hogy a Tisza-kormány korábbi bejelentésének megfelelően valóban kivezeti szeptember 30-ával a lakossági hitelekre vonatkozó kamatstopot – írja a Portfolio. A portál szerint a kivezetésről a parlamentnek is szavaznia kellene, de a kormány még csak be sem terjesztette az erről szóló tervezetet.
A másfél hónapos idő a felkészülésre a bankok és az ügyfelek számára is irreálisan kevés. A tavaly év végi adatok szerint 216 ezer jelzáloghitel tartozik a kamatstop hatálya alá, amely az összes szerződés 26 százaléka. Az átlagos tartozás 3,9 millió forint, a teljes kamatstopos hitelállomány 848 milliárd forint, amely a teljes hitelállomány 11 százaléka. A Bankszövetség szerint mintegy 10 ezer, az MNB szerint 19 ezer olyan sérülékeny ügyfél lehet a piacon, akiket nehéz helyzetbe hozna a kivezetés.
A bankoknak az MNB szerint már tavaly végéig 440 milliárd forintjába került a kamatstop, amire idén mintegy 125 milliárd forint további veszteség jöhet a kivezetés határidejének tologatása miatt.
Kármán András még június 12-én számolt be arról, hogy hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátják a kamatstop szeptemberi kivezetéséről szóló jogszabálytervezetet, ez azonban azóta sem történt meg. A portál megkeresésére a Pénzügyminisztérium nem válaszolt, de a lap úgy tudja, hogy a gyermekvállalási határidőt nem teljesítő babaváró hitelekre és a kistelepülésekre vonatkozó ATM-programra vonatkozó új rendelkezésekkel együtt jelenhet majd meg a jogszabálytervezet.
A kamatstopot még 2022. január 1-jén vezette be az Orbán-kormány, eredetileg fél évre, de aztán félévente újra és újra meghosszabbították. Legutóbb 2026. áprilisban döntöttek róla, akkor már határozatlan időre meghosszabbítva.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
