„Az Orbán–Matolcsy-paktum már 2014-ben megszülethetett” – az MNB-vizsgálóbizottság munkájáról beszélt az elnök

Szerdán 13 órától először ülésezik a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság. Ennek kapcsán a bizottság elnöke, Csőszi Attila 11 órakor sajtótájékoztatót tartott, amelyen felelevenítette 2016. március 1-jét, amikor a jegybanki törvény módosítója, a Fidesz két korábbi képviselője, Vági Erik és Kósa Lajos kiállt a sajtó elé, és utóbbi előadta a szállóigévé vált mondatát, hogy a közpénz elvesztette közpénz jellegét. „Erre a közvélemény úgy emlékszik, hogy itt kezdődött a történelem legnagyobb bankrablása, ám valójában nem itt kezdődött” – fogalmazott Csőszi.

Szerinte az Orbán–Matolcsy-paktum 2014-ben megköttethetett, amely lehetővé tette az MNB számára, hogy az árfolyamnyereséget alapítványokba csatornázza ki, első körben 266 milliárd forint közpénzt bele is raktak. Ezt követően a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport megpróbált olyan jogszabályi környezetet létrehozni, hogy ezen pénzek felhasználása teljesen átláthatatlan legyen – tette hozzá.

A Transparency által megszerzett iratokból kiderül: kontroll nélkül költötte a közpénzt az MNB-alapítványok kezelője

Az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetése a jogi előírásokat tudatosan megsértve fektette be a jegybankból származó közpénzt.

„A főszereplők emiatt egyre nagyobb biztonságban érezték magukat, és megkezdődhetett az intézményes lopás, szövevényes céghálókkal, hogy ne lehessen követni a pénz útját” – mondta a bizottsági elnök.

Hamarosan újabb közpénztömegeket csatornáztak be, a kecskeméti Neumann Egyetem vagyonának képében. Csőszi szerint a kedvezményezetti kör végig jól behatárolható maradt: „megjelentek a büszkén viselt milliós ruhák, tízmilliós táskák, luxusórák, New York-i, dubaji, svájci ingatlanok, a dölyfös tekintetek, az érinthetetlenség látszata”.

Aztán amikor Matolcsy György kiesni látszott Orbán kegyeiből, sokan remélték, hogy történni fog valami. 2025-ben kijött az ÁSZ-jelentés, és megtörténtek az első feljelentések. Hiába cikkezett a sajtó évekig a témában, a mai napig még csak gyanúsított sincs – emlékeztetett.

„Április 12-én minden megváltozott, ami látszott a Dubaj felé feladott konténerek számának növekedésében, a pénzkimentési folyamatokban is” – fogalmazott Csőszi.

Így épült ki tervszerűen a lenyúlás rendszere a 260 milliárdos MNB-alapítvány körül

Éveken át, egymással összedolgozva ügyködtek a kormánykegyelt ragadozók a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány megrövidítésén. Jól látszik ez egy Váci úti, zöld irodaház forgatásán.

A vizsgálóbizottság célja, hogy megmutassák, hogyan kezdődött, kik a politikai felelősök, kik a legfőbb haszonhúzók, mibe fektettek, és hol úszott el a közvagyon. Elviszik a szereplőket a vizsgálóbizottság elé, hogy válaszoljanak a kérdésekre, transzparens módon, az emberek szeme előtt.

Hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság nem fogja átvenni az igazságszolgáltatás szerepét: nem ítélkeznek, meghagyják azoknak, akiknek 1,5 éve ez a feladatuk az ügyben. A bizottság feladata, hogy megvizsgálja: az MNB korábbi működése, az alapítványok vagyonkezelése, az Optima struktúrája, a közpénzek kezelése megfelelt-e az átláthatóság, takarékosság, felelős gazdálkodás követelményeinek. Az erről szóló jelentést 2026. december 31-ig kell elkészítenie a bizottságnak.

Úgy véli, fel kell tárni, hogy az alapítványi és leányvállalati struktúrák, a hozzá köthető szereplők hogyan alakítottak ki olyan mechanizmusokat, ami a kontrollrendszer megszűnéséhez, ismeretségi körök előnybe juttatásához, közérdekkel ellentétes közpénzfelhasználáshoz vezettek.

Kérdés az is, hogy mely állami, jegybanki, felügyeleti, politikai szereplőket terheli a felelősség, emellett a bizottság javaslatot tesz a jegybanki közpénzek átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tévő intézkedésekre.

Horribilis összeg folyt el – akár 10–12 évbe is beletelhet, hogy leépüljön az MNB vesztesége

Nagy fába vágja a fejszéjét Kármán András, ha valóban hozzá akar látni az MNB rendbetételéhez. Az MNB felügyelőbizottságának két tagját már lecserélte a pénzügyminiszter, aki törvényjavaslatot tervez benyújtani a testület hatáskörének kiterjesztésére és a tiszteletdíjak csökkentésére. A jegybank tőkehiánya beláthatatlan ideig fennmarad.

A bizottság előtt négy munkablokk van, mindegyikhez tartozik egy kérdés, a bekérendő iratanyagok és a megkérdezettek köre.

1. Hogyan jött létre a struktúra? Ki volt a vagyonkihelyezés ötletgazdája? Milyen törvényi és háttérszabályozás tette ezt lehetővé? A jogszabályok benyújtóinak felelősségét is vizsgálni fogja. Volt-e a közérdekkel összeegyeztethető indok a vagyonkihelyezésre?
2. Feltérképezi az alapítványokhoz kihelyezett vagyon útját, és hogyan születtek a döntések az Optimában és a kapcsolódó társaságokban? Hol voltak a tranzakciós csomópontok, ahol a vagyonkezelés a közérdekkel ellentétesen torzult? Itt különösen figyelni fognak az ingatlanberuházásokra, székházfelújításra. Vizsgálják a személyes és luxuskiadásokat is.
3. A közvetlenül érintett vezetők és szereplők meghallgatása. A jegybanki vezetés, a kuratóriumok, a felügyelőbizottság, a könyvvizsgálat, állami ellenőrzés terén hol és miért nem működtek a fékek és ellensúlyok? Ki hozta a döntéseket, milyen cél szolgálatában alakult ki ez a rendszer? Cél a felelősök megállapítása.
4. Hogyan biztosítható, hogy ilyen ne történhessen meg? A bizottság elkészíti a jelentését, és javaslatokat tesz, hogy milyen jogalkotási, felügyeleti, intézményi változás kell, hogy még egyszer a közpénz ne veszíthesse el közpénz jellegét. Itt szakértőket is meg fog hallgatni, és be fog vonni a munkába a bizottság.

Megjegyezte, hogy Tuzson Bence és Hargitai János is igennel szavazott 2016. március elsején, akik most a bizottság tagjai lettek. „Kíváncsi vagyok, hogy most milyen álláspontot fognak képviselni. Ki mellé állnak? A bankrablók vagy az igazságot akarók mellé?” – mondta. 

27 milliárd forintot követel vissza az MNB cége Matolcsy Ádám barátjától

Némi csúszással, de kijött az Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cégének tavalyi mérlege. A vagyon milliárdokkal csökkent 2024-hez képest, így még annyit sem érnek az MNB ingatlanjai, amennyit Vargáék gondoltak.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha valaki nem jön el a meghallgatásra, vagy nem ad be dokumentumot, azt válaszolta, hogy épp ma hatályosult egy törvénymódosítás, ami szigorította a rendszert: aki önhibájából nem jelenik meg a meghívásra, 100 ezer forint büntetést fizet, a második alkalommal 1 millió forint, a harmadik alkalommal 1 millió forint és rendőrségi elővezetés jár.

A nyilatkozattétel esetében a törvény kimondja, hogy minden dokumentumot be kell nyújtani. A Btk.-ban is volt módosítás: a vizsgálóbizottság akadályozása tényállás lett, komoly büntetési tételekkel, bűncselekmény elrejtésének célja miatt akár 3 évvel is büntethető.

Minden tagnak lehetősége van egy szakember munkáját igénybe venni, vagy ha a bizottság konszenzusosan úgy dönt, akkor egy közös szakértőt is megbízhat.

Szóba került a balatonakarattyai luxus oktatási központ, amely 20 milliárdért épült, de 9 milliárdért árulják éppen. Meg lehet-e akadályozni, hogy 11 milliárdos veszteség érje a büdzsét? – jött a kérdés. Csőszi elmondta: ez szintén benne van a vizsgálandó tételek között, és pontosított: csak a felújítás volt 20 milliárd forint.

Sor kerülhet-e a kecskeméti polgármester meghallgatására? – A kecskeméti polgármester, a férje és a gazdasági alpolgármester is benne van az egyetem vezetésében – mondta Csőszi, hozzátéve, hogy a kommunikáció sem volt transzparens, „ugyanaz a gőg és cinizmus jelent meg, mint az ügy többi szereplőjénél”. Mindenki meghallgatását indítványozni fogja, aki szereplője az ügynek – mondta.

Újabb veszteséges Matolcsy-örökség – senkinek sem kellenek a luxusingatlanok

Most üt vissza Matolcsy György pazarlása: négymilliárd forinttal kevesebbért pályáztat a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvállalata három, kivételes státuszú ingatlant, mint tavasszal, amikor nem talált vevőt. Az ügyészségre vár, hogy kiderítse, gondatlan túlértékelés vagy tudatos bűncselekmény történt.