Sokat elárul egy országról, hogy a háztartások mire költik a pénzüket. Más fogyasztási szerkezet rajzolódik ki ott, ahol a jövedelmek nagy részét elviszik az alapvető szükségletek, és más ott, ahol több jut szolgáltatásokra, szabadidőre vagy más, kevésbé kötött kiadásokra. Az Eurostat most megjelent friss adatai éppen azt mutatják meg, hogyan oszlik meg a háztartások fogyasztása az egyes uniós országokban, illetve hogyan változott ez az elmúlt években.
Az uniós átlag szerint 2026 januárjában három nagy tétel vitte el a költések csaknem felét: az élelmiszer és alkoholmentes italok, a lakhatás és energia, valamint a közlekedés együtt a háztartások fogyasztási kiadásainak 46 százalékát adta. Az igazán érdekes azonban az, hogy ez a három nagy szelet országonként egészen eltérően oszlik meg. Ebben különösen beszédes az élelmiszerek súlya. A közgazdaságtanban régóta ismert Engel-törvény szerint a jövedelem emelkedésével az élelmiszerre fordított összeg nem feltétlenül csökken, sőt nőhet is, ám a teljes kiadáson belüli aránya jellemzően kisebb lesz. Egy több mint ötven ország hosszabb távú adatait vizsgáló kutatás szerint ez az összefüggés országok és időszakok között is meglehetősen stabil.
Országok versenye
Ebből a szempontból különösen látványos a különbség Magyarország és a gazdagabb Ausztria között. Magyarországon 2026 januárjában az élelmiszerek és alkoholmentes italok a háztartások fogyasztási kiadásainak 19,9 százalékát tették ki, míg Ausztriában csak 11,8 százalék volt ez az arány. Luxemburgban, Hollandiában és Németországban 12-14 százalékos az élelmiszer-kiadások aránya. Miközben az uniós átlag 16,3 százalék, Szlovákiában 22,8, Romániában pedig már 27,4 százalék jut erre a kategóriára.
A számok tehát nagy vonalakban visszaadják az Engel-törvény logikáját a magasabb jövedelmű gazdaságokban az alapvető élelmiszerek kisebb szeletet hasítanak ki a teljes fogyasztásból. A kép persze nem ennyire egyszerű, a jövedelem növekedésével az élelmiszer-kiadások arányának csökkenése nem feltétlenül lineáris. Emellett befolyásolják az eredményeket az eltérő és változó fogyasztási szokások, a gyorsabb életritmus, a kevesebb otthoni főzés és a feldolgozott, kényelmi élelmiszerek terjedése módosíthatja azt, hogy az élelmiszer milyen súlyt képvisel a háztartások kiadásaiban.
Többi kategóriát nézve pedig látszik, hogy miközben Magyarországon az élelmiszer nálunk sokkal nagyobb részt visz el, a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadások aránya Ausztriában 16,3 százalék, Magyarországon pedig 13,9 százalék. A szabadidő, sport és kultúra súlya is valamivel magasabb Ausztriában, 10 százalék a magyar 9 százalékkal szemben. A közlekedés viszont szinte ugyanakkora tétel a két országban: Magyarországon 13,2, Ausztriában 13,1 százalék.
Az egyik legnagyobb eltérés a lakhatásnál és az energiánál látható, csak éppen fordított irányban. Magyarországon ez a kategória a kiadások mindössze 8,2 százalékát adja, amiben szerepe van annak, hogy a rezsicsökkentés miatt mesterségesen alacsony szinten tartják ezeket. Beszédes, hogy az uniós átlag majdnem 15 százalék. Ausztriában 14,5, Csehországban 17,1, Lengyelországban pedig 19 százalék ez az arány. A kisebb tételeknél is akadnak feltűnő különbségek: a szeszes italok, dohányáruk és narkotikumok magyar, 6,9 százalékos súlya jóval magasabb az uniós 4 és az osztrák 3,3 százalékos értéknél, míg az egészségügyre Magyarországon 4,5 százalék jut, az EU-ban 5,9, Ausztriában pedig 5,6 százalék.
Mi változott Magyarországon 2024 óta?
A 2024 és a 2026 januári magyarországi adatok összevetése pedig azt mutatja meg, hogyan rendeződött át a magyar háztartások költése ezen az időtávon.
Bár az élelmiszerek súlya csökkent, de szerény mértékben, különösen az azóta bekövetkezett béremelkedés fényében. Két év alatt 1,3 százalékponttal mérséklődött. Ez azért is érdekes, mert 2024 január adatokban már benne van a 2023-as extrém élelmiszer-infláció. Abban az évben az élelmiszerek ára közel 26 százalékkal nőtt éves szinten. Az említett Engel-törvény alapján ilyen helyzetben az élelmiszer súlyának csökkenése várható, és ez meg is történt, de 2026 januárjában még mindig a teljes fogyasztás csaknem ötödét vitte el ez a kategória.
A 2024. januári és a 2026. januári adatok összevetéséből kiderül, hogy két év alatt inkább finomhangolódott, mintsem teljesen átrendeződött a magyar háztartások fogyasztási szerkezete. A legnagyobb növekedés a szabadidő, sport és kultúra területén történt: ennek súlya 7,2-ről 9 százalékra emelkedett. Szintén látványosan erősödött a vendéglátás és szálláshely szerepe, 11,9-ről 13,9 százalékra. Ez arra utal, hogy a háztartások költéseiben nagyobb helyet kaptak a szabadabban megválasztható, szolgáltatásjellegű kiadások. Ezzel párhuzamosan több alapvetőbb tétel súlya csökkent. A rezsi (lakhatás és energia) esetében 9,1-ről 8,2 százalékos csökkenés látható. A lakberendezésre és háztartásra fordított kiadások pedig 6,3-ról 5,3 százalékra estek vissza. A közlekedés súlya is alacsonyabb lett, 13,8-ról 13,2 százalékra. Vagyis két év alatt valamelyest kisebb részt kötöttek le a mindennapi alapkiadások, miközben több jutott szabadidőre és vendéglátásra.
A kisebb tételek között is látszik némi átrendeződés. A ruházat és lábbeli részesedése 3,5-ről 4,5 százalékra nőtt, a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásoké 4,6-ról 4,7 százalékra lényegében stagnált, míg az információ és kommunikáció súlya 4,5-ről 4 százalékra csökkent.
