Nepál megkezdte az ország infrastruktúrájának újraépítését, az augusztus 26-i, legalább 1400 ember halálát okozó áradások után – írja a CNN. A katonaság most a kereskedelmi útvonalak helyreállításán dolgozik, ennek részeként egy új hidat is felhúztak, amit a Remény Hídjának kereszteltek.
A helyreállítás komoly gazdasági terhet jelent Nepálra, a kormányzati becslések szerint a helyreállítási munkálatok költsége önmagában eléri az 5 milliárd dollárt.
Habár a szakértők elsőre földrengésnek hitték, a katasztrófa oka valójában az volt, hogy a Himalája egy hegyéről, a Langtang Lirungról leszakadt egy gleccser, ami után több száz kilométeres sebességű, sárból, jégből és kőből álló lavina mosta el a környéket. A katasztrófa környezeti hátteréről itt írtunk részletesen:
https://hvg.hu/360/20260901_nepal-jegar-gleccser-gleccseromlas-lavina-katasztrofa-alpok-gleccserolvadas-globalis-felmelegedes
Ami most történt, az a szakértők szerint nem egy egyszeri eset. Nepál közvetlenül ki van téve a veszélynek, hogy a globális felmelegedés miatt olvadó Himalája gleccserei bármikor okozhatnak ehhez hasonló katasztrófát. Mindezt a statisztika is alátámasztja: a hegységben kétszer olyan gyorsan tűnnek el a gleccserek, mint mint a 2000-es években.
Emiatt is Nepál nemrég 20 millió dolláros kártérítési igényt nyújtott be az ENSZ azon alapjának, amely a fejlődő országokat támogatja a klímaváltozás okozta katasztrófák után.
Soniya Rijal, a Sydney-i Egyetem kutatója arról beszélt a CNN-nek, hogy a helyzet a nepáliakat is nyugtalanítja.
A nepáliak körében mostanra elterjedt a narratíva, hogy az ország egy olyan klímaválság árát fizeti, amelynek kialakulásában kevés szerepet játszott.
A Világbank elemzése szerint, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folyik tovább, Nepál 2050-re elveszítheti a GDP-je 4%-át.
Az országnak egyszer már át kellett alakítania a gazdaságát, miután 2015 áprilisában egy földrengés miatt több mint 8000 ezer ember meghalt, 3 és fél millióan pedig elvesztették otthonukat. Nepál ezt követően északon alakította ki azokat a gazdasági útvonalakat, amik a Kínával közös kereskedelemben kulcsszerepet játszanak – ám a mostani áradásokban éppen ezek nagy része semmisült meg.
Nyitókép: Safal Prakash Shrestha / NurPhoto / AFP
